Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
IV. Az uj növényfajták megkülönböztethetőségének, egyneműségének és állandóságának vizsgálati irányelvei és módszerei
A DUS vizsgálatra bejelentett fajta vetőmagvaiból a bejelentéskor vetőmagot helyezünk a tartós tárolóba. Ezt követően a vizsgált éveiben a frissen termelt és az utolsó szaporulati fokú vebőmagvakat a tartósan tárolt, eredeti vetőmagvakkal együtt elvetjük és a növényeket morfológiailag összehasonlítjuk abból a célból, hogy megállapítsuk, vajon az egymást követő generációk azonosak-e az eredetivel, vagyis a fajtabélyegek állandósultak-e. Két-három év alatt nem mindig lehetséges az állandóságra vonatkozó vizsgálatot úgy elvégezni, hogy azok olyan biztos eredményeket adjanak, mint a megkülönböztethetőség és az egyneműség tekintetében folytatott vizsgálatok. Amennyiben szükséges, vizsgálni kell az állandóságot egy további nemzedék termesztése során. Fajonkénti DÚS vizsgálati irányelvek A Magyar Népköztársaságban valamennyi növénytani nemzetség és faj szabadalmaztatható. A fajtaleirások és a DÚS vizsgálatok egyrészt az egyes fajokra, az UPOV által rendelkezésünkre bocsátott és általunk adaptált vizsgálati irányelvek alapján, másrészt UPOV módszertan hiányában a hazai génbanki specialisták által összeállított vizsgálati módszertan alapján folynak. így pl. a cirokfélék és a digitalis vizsgálatára hazai módszertan készült az UPOV általános irányelvek figyelembe vételével. Mellékelünk egy áttekintést az UPOV vizsgálati irányelvek helyzetéről. Ebből kitűnik, hogy ezideig 101 fajra elfogadott-, további 13 fajra már elkészült, de még lektorálás alatt lévő vizsgálati irányelv létezik. 68
