Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
I. Az uj növényfajták állami minősitése és gazdasági jelentősége
Állandó a fajta, ha a lényeges fajtajellemzók a szaporítási ciklus végén is megegyeznek a fajtaleirásban foglaltakkal . Uj a fajta, ha a nemesitő vagy a jogutódja hozzájárulásával eladásra még nem kinálták fel, illetve kereskedelmi forgalomba nem hozták: - belföldön az elsőbbségi napot megelőző egy évnél-,- külföldön 4 évnél /fás növénynél 6 évnél/ korábban. A fajtanév legyen kifejező, könnyen kiejthető és legfeljebb három szóból álljon. Különbözzön az azonos fajnál használt fajtanevektől és ne legyen védjegy oltalom alatt. Az állami minősités feltétele: a megkülönböztethetőségen, homogenitáson és stabilitáson kivül a fajta legalább egy lényeges gazdasági tulajdonságában legyen jobb a köztermesztésben levő fajtáknál. Lényeges gazdasági tulajdonságnak számit: a termés mennyisége és minősége, a betegségekkel szembeni rezisztencia, a szárszilárdság, a télállóság és szárazságtürés stb. Az állami minősités célja: a fajta felhasználóinak az érdekeit védeni termelői, fogyasztói, népgazdasági szinten, államilag ellenőrizve és biztosiévá, hogy csak a legjobb fajták kerülhessenek köztermesztésbe. A fajta szabadalmaztatás célja: a szabadalmas /nemesitő, nemesitő intézet/ jogait védeni /a bitorlástól/ itthon és külföldön egyaránt. 5
