Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

I. Az uj növényfajták állami minősitése és gazdasági jelentősége

A feltételekben és a célokban meglévő különbségeken kivül még az alábbi eltérések vannak a fajtaminősités és szabadalmaztatás között.- Az állami minősités kötelező, a szabadalmaztatás nem, de a nemesitő érdeke ezt kivánja, különösen, ha külföldön is értékesíteni akarja a fajtát.- A vizsgalatok során minősítésnél a mar elismert es legjobb gazdasági tulajdonságokkal rendelkező fajtával kell összehasonlítani a fajtajelöltet. Szabadalmaztatás esetén az összehasonlítást a fajtajelölthöz legnagyobb mértékben hasonló fajtával kell elvégezni.- A nemesitő anyagi érdekeltsége állami minősités esetén a fajtahasználati dijban jut kifejezésre, mig szabadalom esetén választani lehet a fajtahasználati dij és a találmányi dij közül, de a kettő közül csak az egyik választható.- Jelentős eltérés van a vizsgálati helyek számában és a vizsgálathoz szükséges évek számában. Állami minősítéshez a vizsgálatokat lényegesen több helyen /6 —15/ és 1-2 évvel hosszabb ideig szükséges végezni, mint szabadalmaztatás esetén.

A felsorolt eltérések miatt szinte minden országban külön-külön végzik a minősítéshez és a szabadalmaztatáshoz szükséges vizsgálatokat. így van ez nálunk is, bár törekszünk arra, hogy a két vizsgálat közelebb kerüljön egymáshoz .

A vizsgálatok külön-külön végzését indokolja az is, hogy a nemesitő érdekelt az elsőbbségi napot, ill. a szabadalmat minél előbb megszerezni. Ezért több országban - pl. Hollandiában - az a gyakorlat, hogy előbb a fajtaoltalmat szerzik meg és utána jelentik be állami minősítésre.

6