Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

III. Az uj növényfajták szabadalmi oltalma Magyarországon

szolgálati találmánnyal a feltaláló, illetve jogutódja rendelkezhez. A szolgálati találmány értékesítése esetén a felta­lálót a hasznos eredménnyel arányos dij illeti meg - ha a találmányt szabadalom védi - az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom megszűnéséig. Ha pedig a ta­lálmány végleges szabadalmi oltalma a munkáltató lemondása vagy a fenntartási illeték nem fizetése miatt szűnt meg, a feltalálót az értékesítés megkezdésétől addig az időpontig illeti meg dijázás, amikor a szabadalom az oltalmi idő le­járta miatt szűnt volna meg /visszamaradó joghatások/. A feltalálók érdekeit védő uj rendelkezés, hogy a szabadalom megadása előtt szolgálati találmány esetén a munkáltató lemondással vagy az illeték be nem fizetésével csak akkor szüntetheti meg az ideiglenes oltalmat, ha a feltaláló nem tart igényt a bejelentésre. Az uj jogszabály szerint tehát akkor áll fenn a szolgálati találmány feltalálójának díjigénye, ha a talál­mány szabadalmazhatóság szempontjából való "minősítése" ténylegesen megtörtént és ennek folytán a találmányra van vagy volt érvényes szabadalom, amely a munkáltató elhatá­rozásából szűnt meg. Meghatározott esetekben a közzététel mellőzhető, s igy a munkáltató számára lehetővé válik, hogy szabadalmaztatásra bejelentsen olyan találmányt is, amely­nek nyilvánosságra hozatalát nem kivánja. A szabadalom meg­adása és az azt 30 napon belül követő lemondás biztosítja számára, hogy találmányi dijat fizethessen a nyilvánosság­ra hozni nem kivánt szolgálati találmány esetében is a ta­lálmányi dijakra megállapított mértékben és pénzügyi for­rásból. 54

Next

/
Thumbnails
Contents