Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
III. Az uj növényfajták szabadalmi oltalma Magyarországon
Az uj jogszabály fontos rendelkezése, hogy a találmányi dij az értékesítés megkezdésétől illeti meg a feltalálót. E rendelkezés alapján találmányi dij jár az olyan műszaki megoldás után is, amelyet a szabadalmi bejelentés megtétele előtt újításként hasznosítottak, mivel utólag, a szabadalmi oltalom megadásával igazolódott, hogy ez a megoldás szabadalmazott találmánynak minősül. A találmányi dijban természetesen be kell számítani az adott megoldás után korábban fizetett ujitási dijat /un. beszámitásos rendszer/. A feltalálót a hasznosítás, az egyes hasznositási engedélyek és az átruházás után külön-külön, valamint a hasznosítás ingyenes engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén is megilleti a találmányi dij. A szolgálati találmány értékesítésének három módja van: a/ hasznosítás, vagyis a találmány tárgyának a saját gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítása, használata és forgalombahozatala; b/ a szabadalom hasznosításának engedélyezése más részére /ingyenesen vagy ellenérték fejében/; c/ a szabadalom teljes vagy részleges átruházása /ingyenesen vagy ellenértékért/. A feltalálót találmányi dij illeti meg a külföldi szabadalom, illetőleg az annak megfelelő tartalmú jogi oltalom alapján történő értékesítés esetén is. Ilyen esetben, ha az értékesítés hasznosítással történik, ez után csak akkor tarthat igényt dijra a feltaláló,, ha azért belföldi szabadalom alapján nem jogosult találmányi dijra. 55
