Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
III. Az uj növényfajták szabadalmi oltalma Magyarországon
A találmányok három fontosabb megjelenési formája ismert, amelynek jogi jelentősége is van. Az első az eszmei forma /"találmányi gondolat"/, amelynek megalkotásában való részvétel feltétele a szerzőség, /feltalálói/ minőség elismerésének. A második az információs forma /a találmány leírása/, amely jellemző megjelenési formája a szabadalmi bejelentés benyújtása, elbírálása, a szabadalom engedélyezése során. Végül harmadik a találmány megtestesülése a hasznosi tás során fizikai áru, termék formájában /a találmány tárgya/, amely a hasznos eredmény jelentkezése, £ dijazás, közreműködői tevékenység szempontjából döntő fontosságú. A növényfajtákra vonatkozó szabadalmazhatósági feltételek eltérnek az "ipari-műszaki" találmányokra vonatkozó szabadalmazhatósági követelményektől, amit a növényfajták, mint élő szervezetek sajátosságai indokolnak. A speciális szabályozás szerint szabadalmazható a növényfajta, ha megkülönböztethető, uj, egynemű, állandó és lajstromozható fajtanévvel látták el. A növényfajta fogalmát a jogszabály nem határozza meg. A gyakorlatban e kifejezést a legtágabban kell érteni /magában foglalhatja a kiónokat, vonalakat, törzseket és hibrideket/. Valamennyi növénytani nemzetségbe és fajba tartozó növényfajta szabadalmazható. A mikroorganizmusok azonban nem tekinthetők növény- vagy állatfaj tának. Megkülönböztethető a növényfajta, ha egy vagy több fontos jellemzőben határozottan különbözik olyan más növény fajtáktól, amelyek az elsőbbség napján közismertek. 33
