Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

III. Az uj növényfajták szabadalmi oltalma Magyarországon

tartalmát adják és igy termék vagy technológia formájában termelési potenciált képviselnek./

Uj a megoldás, ha a szabadalmi bejelentés elsőbbségi napja előtt nem jutott bárhol a világon olyan mértékben nyilvánosságra /személyválogatás nélkül hozzáférhetővé/, hogy azt szakember megvalósíthatta. Abban az esetben ugyanis, ha ujdonságrontás történt, a megoldás közkinccsé vált és többé nem szabadalmazható.

A megoldás haladó jellege akkor állapítható meg, ha annak révén addig ki nem elégített szükséglet elégíthető ki, vagy valamely szükséglet előnyösebben elégíthető ki. Amig tehát az újdonság követelménye annak megállapitására irányul, hogy a megoldás mennyiben "más", eltérő, többletismeret, mint a nyilvánosságra hozott, ismert megoldások, a haladó jelleg kritériuma azt jelenti, hogy a megoldás mennyiben "jobb", előnyösebb, hasznosabb, mint a technika adott állásához tartozó megoldások.

A megoldás a gyakorlati alkalmazhatóság követelményét akkor elégiti ki, ha nem egyedi megoldás, hanem reprodukálható. Egyes találmányok akkor sem szabadalmazhatok, ha az emlitett ismérveknek megfelelnek. így nem szabadalmazható a találmány, ha tárgya gyógyszer, vegyi utón előállitott termék vagy - a növény- és állatfajtákat kivéve - emberi illetve állati élelmezésre szolgáló termék; az ezek előállítására szolgáló eljárás azonban szabadalmazható, ez viszont szükségképpen szükebb oltalmat jelent.

hasonló módon a mikroorganizmus törzsekkel kapcsolatos eljárások szabadalmazhatok /pl. gyógyszeripari, élelmiszeripari területen/, de maga a mikroorganizmus törzs, mint "termék", nem oltalmazható.

32