Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
VI. A biotechnológiai találmányok oltalma
- növénynek /a korábban általánosan elfogadott Linné-féle klasszikus elmélet állat- és növényvilágot különböztet meg, s ez utóbbi egyik törzsébe /Thallophyta/ sorolja a baktériumokat, gombákat, élesztőket és algákat; ezen alapul az 1963. évi Strassburgi Egyezmény és az ennek rendelkezését átvevő Európai Szabadalmi Egyezmény/,- vagy nem-növénynek/pl. az NSZK-beli értelmezés szerint azért, mivel a növénytől eltérően nem makroorganizmus; az osztrák, olasz és francia álláspont szerint azért, mivel sem nem állat, sem nem növény/ tekintik. Az utóbbi értelmezést támasztja alá a modern szimbiotikus elmélet is, amely prokariótákból és eukariótákból épiti fel az élővilágot. Az előbbiek képviselői a Monera néven összefoglalt, a Bergey-féle rendszertan által tárgyalt Bacterium, Actinomyces, Mycoplasma, Rickettsia, Cyanophycea törzsek stb. Az eukarióták magasabb fejlettségű képviselőit a növény- illetőleg az állatvilág, alacsonyabb rendű képviselőit pedig a Protisták /protozoonok/ és a Gombák /Phycomycetes, Ascomycetes, Basiodiomycetes stb./ foglalják magukban /L. Margulis: Science 161, 1020-1022, 1968; Origin of Eucaryotic Cells, New Haven-London, Yale University Press, 1970/. A mikroorganizmusokhoz hasonlóan kezelhető, bár a növényekhez, állatokhoz és mikroorganizmusokhoz képest egy tulajdonképpen negyedik minőségnek tekinthető, az uj biotechnológia munkaeszközei és/vagy eredményei gyanánt jelentkező egyéb mikroszkopikus molekulaféleségek termékkénti oltalma ugyancsak kizárt a magyar szabadalmi jog keretében. Az emlitett termékek egyrészt élő szervezeteket /sejtvonal, szövettenyészet, meghatározott feltételek mellet virus, fág/, másrészt az élő organizmus önmagában nem 113
