Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
VI. A biotechnológiai találmányok oltalma
életképes elemeit /plazmid, gén/ foglalják magukban. A mikroorganizmusokkal analóg elbírálás mellett szól pl. a Budapesti Szerződés megkötésére összehívott diplomáciai értekezlet véleménye, amely szerint a mikroorganizmus féleségeket "a legtágabb értelemben kell értelmezni, figyelembe véve a Szerződés céljait; ez az értelmezés nem kell, hogy szükségszerűen megfeleljen az egyes tudományos körök szóhasználatának" . A gazdasági feltételek fejlődésével párhuzamosan kívánatos, hogy Magyarországon a biotechnológiai találmányok jogi oltalmának a termékoltalom irányában való továbbfejlesztése ügye mindazok érdeklődését felkeltse, akik az innovációs lánc valamelyik szakaszában ilyen találmányokkal kapcsolatba kerülnek. Csupán a feltalálók, bejelentők, a szabadalmi szakemberek /képviselők/ és a Hivatal együttműködése teremthet kedvező feltételeket a jogi szabályozás továbbfejlesztéséhez. A megoldás keresésének kiinduló pontját ésszerűen a különböző érdekek /nem utolsósorban a közérdek/ megfogalmazása és ütköztetése kell, hogy képezze, és a megfontolásoknak ki kell terjedniük az esz;köz-biztositás /esetleg más területekről való elvonás/, beruházás-megtérülés, ösztönzés stb. kérdéseire is. A magyar gazdaság sajátosságaiból következik, hogy a nemzetközi iparjogvédelmi együttműködést állandó figyelemmel kell kisérnünk, és ahhoz - lehetőségeinkhez képest - alkotó módon hozzá kell járulnunk. Ha a feltalálók által sürgetett jogközelités és jogegységesités nemzetközi szinten ma még nem is érhető el - a nemzeti /regionális/ törvények sokfélesége miatt -, a kölcsönös tájékoztatás és eszmecsere előnyös hatással lehet a jövőbeni jogszabályalkotásra, illetőleg a jelenlegi joggyakorlatra. 114
