Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
VI. A biotechnológiai találmányok oltalma
sorozatában gyakran szerepel a plazmidot, vektort stb. befogadó törzsre vonatkozó igénypont és a leírásban általában rámutatnak arra, hogy számos különböző mikroorganizmus, sőt esetleg növényi és állati sejtek is alkalmazhatók akceptorként/. Másrészt figyelembe kell venni, hogy a plazmidok, vektorok stb. per se oltalmával szemben felhozott egyik érv az, hogy ezek az anyagok önmagukban nem biztosítják pozitiv hatás elérését, csupán akkor, ha egy meghatározott törzzsel együtt funkcionálnak. Ezzel szemben két körülményre szükséges rámutatni:- a fágok, amelyek gazdatörzs nélkül még replikációra sem képesek, tehát önmagukban eleve nem biztosíthatják pozitiv hatás elérését, a Szovjetunióban oltalom tárgyát képezhetik ;- a plazmidok, vektorok stb. általában nem egyetlen törzzsel együtt funkcionálnak, hanem gazdatörzs-spektrummal rendelkeznek /egy plazmid oltalma tehát az előbbi gondolatmenet elfogadása esetén nagyszámú törzsnek az oltalmi körbe való bevonását igényelné/. A tenyészthető szomatikus növényi és állati sejtek jogi oltalma ugyancsak megvalósul a Szovjetunióban, mivel az ezekre vonatkozó találmányok kielégítik az újdonságra, lényeges különbségek meglétére és pozitiv hatás kimutathatóságára vonatkozó jogszabályi követelményeket. A makroszkopikus gombák esetében, analógia alapján, a szovjet joggyakorlat azt az utat követi, hogy a "mikroorganizmus törzs" mintájára bevezetett a "makromicéta szomatikus szerkezetei törzs" fogalmát. Ily módon kiküszöbölhetővé vált a makroszkópos méretű termőtestek oltalmának problémája, ugyanakkor az oltalom kiterjed nemcsak a gomba vegetativ 109
