Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

VI. A biotechnológiai találmányok oltalma

/miceliális/ stádiumára, hanem a szomatikus szerkezetekre /oidium, artrospóra, klamidospóra stb./ is.

A Szovjetunióban a mezőgazdasági kultúrák és más termesztett növények uj fajtái és hibridjei, valamint az uj háziállat és baromfi fajták, uj prémes állat fajták és selyemhernyó fajták szerzői tanúsítvánnyal oltalmazhatok. A növényfajta sajátos oltalmi feltételei: újdonság /amelyet a hasznosság alapoz meg/, állandóság és homogenitás.

Bulgáriában szerzői tanúsítvánnyal oltalmazhatok az uj mezőgazdasági növényfajták és az uj állatfajták, valamint a mikrobiológiai eljárások alkalmazásával előállítható anyagok /maguk az ilyen eljárások szabadalmazhatok/, mikroorganizmus törzsek /mutánsok/, táptalajok, vakcinák, enzimek /újabban pl. a restrikciós enzimek/. Az engedélyezési eljárás gyakorlatának elemzése arra mutat, hogy a növényi és állati sejttenyészetek ugyancsak oltalomban részesithetők. A plazmidok /vektorok/ és a rekombináns nukleinsav molekulák jogi oltalma feltehetően szerzői tanusitványnyal lesz megoldható, a vegyi anyagokra vonatkozó szabályozás analógiájára.

II.

Magyarországon - ahol a szabadalmi törvény nem tesz külön emlitést biológiai találmányokról - az első géntechnológiai tárgyú bejelentéseket 1978-ban tették meg. Ez a viszonylag korai időpont a hazai alapkutatások közismerten magas színvonalával függ össze, amely a külföldi bejelentőket is ösztönözte /lehetséges versenytársként/ jogi oltalom szerzésére,

A hatályos magyar szabadalmi törvény /a korábbiakban:

110