Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

VI. A biotechnológiai találmányok oltalma

az elkülönített enzim/. A tudományos pontossággal, az ismérvek meghatározott együttesével jellemzett enzim, amelynek rendeltetését is megadják, oltalmazható megoldást képvisel, és rá vonatkozóan a szovjet tudományos-műszaki vizsgálatnak a mikrobiológiai utón előállított, nem meghatározott kémiai szerkezetű uj anyagról /amilyenek pl. az antibiotikumok is/ szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az előbbi ismertetés arra mutat, hogy a szovjet joggyakorlat példamutató gyorsasággal és sikeresen oldotta meg a géntechnológia tárgyainak a találmányi jog területére való bevonása feladatát.

Természetesen maradnak még kimunkálandó kérdések.

Ezek egyike pl. azzal függ össze, hogy az akceptor mikroorganizmus törzs oltalma csak abban az esetben biztosíthatja a plazmidra, vektorra, stb. vonatkozó jogokat, ha a törzs hasznos tulajdonságai magára a törzsre /és nem a beépített plazmidra, vektorra stb./ jellemzők - amilyen pl. a törzs autotróf volta, ökológiai veszélytelensége stb. -, mivel a plazmid, vektor stb. nem kötelező alkotóeleme a törzsnek, csupán annak esetleges komponense.* Egy ilyen megoldás legfőbb hiányossága, hogy a plazmid, vektor stb. egy másik törzsbe egy másik feltaláló által való átvitele esetén elvben oltalom szerezhető erre a másik törzsre, azaz az első törzsre megadott oltalom könnyen megkerülhető. A plazmid, vektor stb. létrehozása viszont minden esetben bonyolultabb feladat, mint a befogadó mikroorganizmus törzsnek a kiválasztása. Az emlitett forma alkalmazása a köz számára sem jár előnyökkel, mivel az oltalom megkerülésének szándéka növekvő számú mikroorganizmus felhasználásához és ezzel esetleg biológiailag veszélyes törzsek létrehozásához vezehet. /Mindenesetre számos országban a plazmidra, vektorra stb. vonatkozó bejelentések igénypont-108