Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
Beiotechnológiai módszerek alkalmazása a Kutató Központ burgonyanemesítésében
Teichmann Vilmos élete és munkássága 192 Biotechnológiai módszerek alkalmazása a fajtaelőállító nemesítésben A növényi szomatikus és sejtgenetika rohamos fejlődése napjainkban már a gyakorlati növénynemesítésben is alkalmazható új módszereket ad a burgonyanemesítők kezébe. A nyolcvanas évektől a Solanaceae család tagjai, közülük is elsősorban a burgonya - gazdasági jelentősége és kedvező in vitro reakciója miatt - egyik fontos növénye volt a biotechnológiai alap és alkalmazott kutatásoknak. Ezen kutatások eredményeképpen kidolgozott módszerek lehetővé teszik a burgonyanemesítői munka hatékonyságának növelését, egy-egy fajta előállítási idejének lényeges csökkentését, valamint a hagyományos nemesítés számára eddig megoldhatatlan problémák leküzdését. Természetesen az új eljárások alkalmazása csak akkor vezethet sikerre, ha a hagyományos és új módszerek előnyeit ötvözzük, az új eljárások széles genetikai bázison alapulnak, és a biotechnológiai módszerekkel előállított új génkészletü növényanyagot a hagyományos növénynemesítés megfelelő szakaszába beillesztjük. A Szegedi Biológiai Központtal való együttműködés keretében intézetünkben is elkezdődött az új eljárások hasznosítása a fajtaelőállításban. Az egyik ilyen eljárás a szomatikus hibridizáció, mely segítségével olyan vad Solanum fajokból is vihetünk át kedvező tulajdonságot hordozó kromoszóma szegmenteket a kultur burgonyába, melyek a hagyományos nemesítésben nem voltak hasznosíthatóak, mivel nem keresztezhetőek a burgonyával. Az egyik ilyen vad faj a Solanum brevidens, mely levélsodró (PLRV) vírussal, Erwinia baktériumos rothadással szembeni rezisztenciát hordoz. A Szegedi Biológiai Központban előállított Solanum brevidens x Solanum tuberosum szomatikus hibridek nemesítési alapanyagként való felhasználhatóságának vizsgálata intézetünkben folyik. Elsőként a hibridek fertilitási viszonyait megvizsgálva megállapítást nyert, hogy a hibridek jelentős része fertilis és PLRV-rezisztens volt, így lehetőség van a hibridek keresztezési alapanyagként való felhasználására. A másik biotechnológiai eljárás, melyet intézetünk burgonya kiónjai nemesítési értékének javítására felhasználtunk, a géntranszformációs eljárás. A Szegedi Biológiai Központ
