Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
Beiotechnológiai módszerek alkalmazása a Kutató Központ burgonyanemesítésében
Teichmann Vilmos élete és munkássága 193 munkatársai ’által kidolgozott Agrobaktérium-köz vetített géntranszformációs eljárással több kiónba a burgonya X vírusának burokfehérje génjét építettük be. A burokfehérje gén a burgonya genomjába beépülve kifejeződhet és így rezisztenciát okoz. Ennek a módszernek a nagy előnye, hogy az új gén genomba való beépülése a kultúrfaj génállományát alig változtatja meg, így várhatóan a már meglévő kedvező gazdasági tulajdonságok megmaradnak. A kiónok további vizsgálata és alapanyagként való felhasználása a nemesítő feladata. A jövő kilátásai és feladatai Mint ahogy már az előző részben utaltam rá, az alapkutatásban elért eredmények nemesítési célú felhasználása egyre sürgetőbb feladat,, a burgonyanemesítésünk versenyképességének záloga.. Számos más eljárás, például a haploidizációs és retetraploidizációs, valamint az in vitro szelekciós technikák burgonyanemesítésben való felhasználása a szomatikus hibridizáció és géntranszformáció mellett a nyugateurópai országokban és az Egyesült Államokban is már napi valóság, új fajták előállításához és engedélyezéséhez vezetett. Az alapkutatási eredmények konkrét felhasználása általában további fejlesztő munkát, a speciális problémákra és genotípusokra való adaptációt igényel. Ezt a feladatot a nemesítéssel foglalkozó intézeteknek fel kell vállalnia. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az új eljárások a hagyományos nemesítés eszköztárával együtt, egymásra épülve kell, hogy megjelenjenek a nemesítés folyamatában és sikere érdekében.
