Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
A nemesítői hagyományok ápolása
Teichmann Vilmos élete és munkássága 173 Ez a kiragadott példa igazolja Mesterünknek azt a véleményét is. hogy klónbirálattal javítani is lehet a fajtákon. Ezért vizsgálta az idősebb kiónokat összehasonlító terméshozam kísérletekben is. A kísérleti parcellák termését fiatalabb korában mindig személyesen mérlegelte. Aztán később, ahogy sokasodtak a feladatok, gyarapodott a munkatársak száma, egyre inkább az irányítást vette át, és ötletekkel, gondolatokkal látott el bennünket. Nem adott utasításokat, hagyta a munkatársait önállóan dolgozni, de elvárta a lelkiismeretes munkát. Esténként, munkavégzés után rendszerint megbeszéltük a napi eseményeket, a következő napi feladatokat. Míg ereje engedte, még idősebb korában is gyakran kijött velünk a határba. De ismerték Öt a termelő üzemek szakemberei is a közös határszemlékről. Tudta, hogy a jó fajta utat tör magának, de azt is tudta, hogy ezt az utat célszerű egyengetni. Mindig tevékeny kapcsolatban volt a gyakorlattal. A hatvanas évek elején, korát meghazudtoló energiával, személyesen szervezte az akkoriban alakuló termelőszövetkezetekben a kisvárdai burgonya fajták vetőgumó parcellás termesztését. Szervezési ügyekben kiváló gyakorlati érzékkel ismerte fel a lényeges dolgokat és küzdött ezek megvalósításáért, sokszor a közöny, sőt a meg nem értés ellenében is. Jelentős állomás volt a telep történetében, amikor 1954-ben létrehozták a Szaporító Csoportot. A régi fajtákat akkorra már kihozták a háború utáni mélypontról, ismét ellenőrzött szaporításban voltak. Az új fajtajelöltek elismerés előtt álltak. A magoncokat a Kísérleti Gazdaság szaporító üzemeiben, előrelátó módon, nagy területen elszaporították. 1955-ben már közel 250 kh. minősített szaporító terület termése várt kihelyezésre a köztermesztésbe. A korábban jól működő, de egyéni gazdaságokon alapuló zárt szaporító körzeteket felszámolták, így a nemesítő intézménynek kellett megszervezni - szerencsére - a vetőgumó szaporítását. Az akkor 3 fős csoport a személyi feltételeket biztosította a megnövekedett feladatokhoz, és annak kiváló képességű szakembereivel eleget is tett. Ennek a csoportnak a tagjai a későbbiekben is egy igazi, élő kapcsolatot teremtettek a telepen folyó tudományos munka és a gazdaságok gyakorlati termelői tevékenysége közt. Első, igen értékes munkájuk volt a tájtörzs kísérletek elvégzése. Azonos származású anyagot szaporítottak el
