Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
A nemesítői hagyományok ápolása
Teichmann Vilmos élete és munkássága 172 felismerésére, szártalanítással termelt gumóknál nem is alkalmaztuk. De tömeges méretekben végezve jó előszűrést eredményezett a vetőanyag ültetés előtti bírálatánál. Miután sikerült úrrá lenni a vírusos leromláson, nagyobb erőt lehetett fordítani a munka közben felmerülő részletkérdések tisztázására, sőt újabb módszerek bevezetésére is. Ilyen új módszer volt a rügydugvány vizsgálat. Már a kallózteszt alkalmazásakor felmerült a sürgető igény egy megbízható minősítési eljárásra a vetőgumó egészségi állapotát illetően. Teichmann Vilmos rendszeresen tanulmányozta a szakirodalmat, elsősorban a számunkra legfontosabb németet. Hamarosan kezünkbe adta a leírást a módszer alkalmazásáról és a rügydugványok készítéséről. Ismét az volt a feladat, hogy a mi fajtáinkra és körülményeinkre dolgozzuk ki az eljárást. A hatvanas évek közepére ez sikerült is. 1966-ra már a szaporítási tételek vetőgumó minősítésének bevett módszerévé vált a rügydugvány vizsgálat. A kisvárdai telepre százszámra behozott mintatételekből nevelt több tízezer növényke mutatta már ősszel a jövő évi várható egészségi állapotot. A szabványnál megengedett mértéknél betegebb tételek kizárásával igen hatásosan megjavult a vetőgumó forgalmazás biztonsága. A rügydugvány vizsgálatot sikerrel alkalmaztuk a fajtafenntartásban is az anyagumók téli üvegházi minősítésére. 1960-tól végeztünk szerológiai és tesztnövény vizsgálatokat a kontakt úton terjedő vírusbetegségek kimutatására és a fajtafenntartásban való hasznosítására. Noha ezt a munkát több éven keresztül és igen nagy ráfordítással végeztük, a gyors újrafertőződés miatt nem értünk el vele olyan eredményt, ami végül is gyakorlati hasznot hozott volna. Mintegy, a munka melléktermékeként kiderült azonban egy érdekes megállapítás: a 63/51 számú Gülbaba klón teljes mértékben fertőzött volt az X vírus N törzsével. Ez a klón volt az, amelyet a háború utáni felújításkor még 1951-ben emelt ki Teichmann Vilmos, és elkülönítetten felszaporított. A kiónnak jó leromlásállósága miatt igen nagy szerepe volt 1956-ban, amikor a vírusos levélsodródásos járványból kellett a Gülbabát kimenekíteni. A növény kortanban premunitásnak nevezik ezt a jelenséget, aminek mi - akkor - nagy hasznát vettük.
