Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
A Kisvárdai burgonyanemesítő és Vetőburgonya-szaporító Osztályának 1955. évi jelentése
Teichmann Vilmos élete és munkássága 144 Az ezerszemsúly ezzel ellentétben a IX. 23.-i vetésnél a legkisebb, a X. 8.-i vetésnél nagyobb, és a X. 23.-i vetésnél a legnagyobb. A vetőmagmennyiséggel a növényenkénti bokrosodás, szárbaindult szárak, kalászszám, ezerszemsúly negatív korrelációt mutat. Azaz, minél kevesebb vetőmagot vetünk, a fenti tulajdonságok értékei annál nagyobbak. Az 5. táblázat adataiból megállapítható, hogy minél későbbi a vetésidő, minél több vetőmagot használunk, annál kisebb lesz a növényenkénti bokrosodás, szárbaindult szár- és kalászszám. 6. táblázat: Szakaszos vetési kísérlet terméskialakító tényezőinek adatai Vetés-Bokrosodás Növényenkénti idő ks/ha őszi tavaszi Hajtás kalász Hl súly 60 1180 1720 709 639 71,18 IX.23. 75 1386 1843 818 674 70,78 90 1516 1951 858 634 70,40 60 673 1158 521 499 71,60 X.8. 75 804 1289 562 511 71,83 90 874 1527 617 554 71,95 60 446 704 346 309 70,85 X.23. 75 518 821 408 368 71,48 90 692 874 493 423 73,02 Az adatok 4 sorozatos, 2,5 m2 nagyságú próbaparcellákról származnak. A fenti adatokból látható, hogy a hajtások száma, a szárba indult hajtások száma, kalászok száma - az 5. táblázatban közölt adatokkal ellentétben - a vetőmagmennyiséggel pozitív, a vetésidővel viszont negatív korrelációban van. A hektolitersúly nem mutat korrelációt a fenti tulajdonságokkal. A 7. táblázat adatai azt mutatják, hogy általában a nagyobb vetőmagmennyiségek többet teremnek. Nagy terméskülönbségek azonban ebből a szempontból nincsenek. Annál nagyobbak a terméskülönbségek az egyes vetésidők között. A X. 8.-i vetés a IX. 23.-i vetéshez képest 3 mázsával, azaz 13 százalékkal terem kevesebbet. A X. 23.-i vetés a IX. 23.-i vetéshez viszonyítva
