Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
A Kisvárdai burgonyanemesítő és Vetőburgonya-szaporító Osztályának 1955. évi jelentése
145 Teichmann Vilmos élete és munkássága 13,2 mázsával, azaz 57 százalékkal, a X. 8.-i vetésnél pedig 10,2 mázsával, azaz 50 százalékkal terem kevesebbet. 7. táblázat: Szakaszos vetési kísérlet standardhoz (IX. 23.vetés 90 kg/ha) viszonyított termésadatai Vetés-Vetőmag St. M Termés idő kg/kh % % kg/kh átlag 60 93 4,5 22.8 IX.23. 75 93 6.2 22.8 23,4 90 100 4,9 24,5 60 78 10,0 19,0 X.8. 75 87 8,0 21,2 20,4 90 86 7,5 21,0 60 41 9,7 10,0 X.23. 75 44 9,4 10,7 10,2 90 40 5,7 9,8 St= IX.23.-i vetés 90 kg vetőmaggal. 2. Műtrágyázási kísérlet Valamennyi használt műtrágyát ősszel vetés előtt az előre kijelölt parcellákra szórtuk és mélyen befogasoltuk. Vetés ideje: IX.28. Használt mütrágyamennyiségek: N Pétisó 132 kg/kh. K Kálisó 132 kg/kh. P Szuperfoszfát 165 kg/kh. NK Pétisó 132 + Kálisó 132 kg/kh. NP Pétisó 132 + Szuperfoszfát 165 kg/kh. NPK Pétisó 132, Kálisó 132, Szuperfoszfát 165 kg/kh. A 8. táblázat adataiból láthatjuk, hogy a még szokatlanul nagy nitrogén műtrágyaadagok sem emelték jelentősen a termést. Ennek oka, hogy a talaj kellőképpen el volt látva nitrogénnel. A foszfor egymagában nem, csak nitrogénnel kombinálva adott kisebb terméstöbbletet. A kálium úgy egymagában, mint nitrogénnel kombinálva, károsan hatott a termésnagyságra. Hogy általában sem a nitrogén, sem a foszfor nem adott jelentős terméstöbbletet, ennek az a magyarázata, hogy a jól
