Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)
A távközlés
a hangerősités is átvett. Az erősitő teljesítmény-triódák megalkotása már az első világháború idején megtörtént, de a beszédközvetités, zenei műsor sugárzása csak a háború után indult meg. A televízió, távolbalátó /vagy nevezték "telehor"-nak is/ régi álma az emberiségnek. Feltalálása a fényképezéssel és a híradástechnika fejlődésével függ össze. A képtovábbítás lényegében a kép felbontásából és a képpontok továbbításából áll. 1908-ban A. Swinton és A. Campbell foglalkoztak a képbontás problémájával. A kép felvételekor az egyes képeket sok ezer képpontra kell bontani, elektromos jellé átalakítani, ezt továbbítani és a leadott képet úgy összeállítani, hogy a másodperc hetedrésze alatt ne tűnjék el /az emberi látás fiziológiai és pszichológiai adottságai miatt./ A Hipkow-tárcsa /Paul Nipkov találmánya/ a képet forgó lyukasztott koronggal bontja fel. Kezdeti eredmények után bonyolultsága miatt el kellett ejteni, bár a szinkron forgó Nipkov-tárCsákkal kísérleti adások is működtek. Az elektronikus képbontás teljesen kiszorította. A Braun által 1897-ben feltalált katódsugárcső egyhuszonötöd másodperc alatt tudta a sok ezer képpontot képpé formálni. Ezt a lehetőséget használták fel később a képtáviró és televízió szerkesztésénél. A "képtáviratozás" - Kora és mások találmánya - ugyancsak a kép felbontásán alapszik. De ehhez előbb a fotocellát kellett kidolgozni. A televízió kidolgozásához a rövid és legrövidebb hullámok birodalmát kellett még felderíteni. Érdekes módon itt is az amatőrök segédkeztek. Az amatőr rövidhullámú adás-vétel vonzó mozgalma az egész világra kiterjedt és hihetetlenül sok tapasztalatot gyűjtöttek a barkácsoló rádiózók, akiket egyébként azért kényszeritettek a rövidhullámok használatára, hogy ne zavarják a rádiótávírót. Ilyen barkácsoló volt az angol John Baird, aki londoni lakásán Nipkov-tárcsával kísérletezett és 1926-ban használható készülékkel lépett a nyilvánosság elé. Mihály Dénes magyar mérnökről /1894-1953/, a hangosfilm és távolbalátás egyik jelentős úttörőjéről sem szabad megfeledkezni, hiszen ő volt az első, aki használható televíziós készüléket szerkesztett, mely "telehor" néven került forgalomba, A készüléket 1928-ban a berlini rádiókiállitáson mutatta be. A Deutsches Museum egyik termében már 1930-ban a közönség is élvezhette a televíziót'. Az egyik fülkében tartózkodó egyén láthatta a másik fülkében ülőt és viszont. A televízió napjainkban megy át újabb fejlődési fokon, amikor a színes televiziómüsor közvetítés számos államban megindult. 61
