Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)

Hangrögzités

HANGRÖGZÍTÉS

Az elhangzott szó, zene, ének újbóli megszólaltatása azt jelenti, hogy az ember - bizonyos értelemben - az idő felett is orrá lett. Régen meghalt emberek hangja megszólalhat a fonográfhengeren, hanglemezen, magnószalagon vagy filmen. Tekintsük át röviden a hangrögzítés lehetőségeit.

Edison 1877-ben készüléket állított össze, amelyben rugalmas acéllemezhez tü csatlakozott. A tü vékony staniollaphoz ért. Amikor rábeszélt a membránra, a tü jeleket karcolt az alatta forgó henger staniol-palástjába. Ez volt a fonográf, ami a maga idejében izgalomba hozta a világot.

Edison főleg beszéd és ének felvételére szolgáló viaszhengeres fonográfokat készített, ezeket tökéletesítette, (fiivészi, zenei produkciók rögzítésére a fonográf nem nagyon volt alkalmas.

1887-ben Emile Berliner Amerikába bevándorolt német mérnök a henger helyett lemezt használt s ezzel megszületett a gramofon vagy lemezjátszó.

A"mechanikai felvétel és leadás", vagy "akusztikai" technika helyébe századunkban az "elektroakusztika" lépett, amikor a membránt mikrofon helyettesíti, a vágás ugyancsak elektromosan működő vágófejjel történik, a lejátszáskor elektrodinamikus vagy krístály-hangszedő tűje szalad végig a barázdákon és elektronikus erősítés erősiti fel a hangot. A lemezt ma már nem kézzel vagy rugómotorral, hanem villamosmotorral forgatják. Feltalálták a "mikrolemezt". amellyel hosszú műsorok adhatók. Nagy találmány a "stereolemez”. amelyen két vagy több mikrofonból érkező hang-villamosáram impulzusait rögzítik és lejátszáskor két hangszóró szól és a térbeliség illúzióját kelti.

A hangrögzítés másik korszerű módja a magnó, a mágneses hangszalag. A dán Valdemar Poulsen 1898-ban készített egy hangrögzítő berendezést olymódon, hogy felcsévélt acéldrótra mágneses utón rögzítette a mikrofonból érkező hanggal modulált áramimpulzusokat. A mágneses drót a lejátszófejben elektromos áramot indukált, amit hanggá alakított. Ebből fejlődött ki a magnó.

A magnó nálunk az ötvenes évektől kezdve terjedt el.

Ma már képet is vesznek magnószalagra. A képcsőbe jutó áramimpulzusokkal modulált mágneses mezőket rögzítik a szalagon és igy a televízió által közvetített műsor rögzíthető.

62