Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)

A gőzkorszak

eltüzelni, 1900-ban ennek már csak a tizedrészét, jelenleg kevesebb aint fél kilogrammot kell a korszerű leer órái vekben felhasználni. A gőzgépek mérete, ereje egyre nőtt, 1900-ban a berlini Borsig- S'jär már százezer lóerős gépet épitett, 1930-ban már 280 ezer lóerős turbinát állítottak üzembe. Addig azonban még a gyártástechnológiának, acéltermelésnek sokat kellett fejlődni. Vatt gőzgépén szelepek engedték ki-be a gőzt. Később feltalálták a simán, zajtalanul működő tolattyut. A Hayer-féle kéttolattyus vezér­­mű már precíz gőzelosztást tett lehetővé. Azután rájöttek, hogy a gőzt nem szabad "fojtani", vagyis lassan elzárni, megengedni. Feltalálták a "szabadórzáró vezérművat". Corliss csapos vezérnüve, majd Collmann, Jal"0vicz'.:7 /ragyar. budapesti felsőipar iskolai tanár/ szelepes vezér­­müvei, a Sulzor vezérmü és még sok más egyre javította, finomította a gőzgép működését. A gőzgépgyárakban óriási esztergák, marógépek, fúró- és vonógépek álltak munkába. Nasmyth feltalálta a gőzkalapácsot, s ezzel óriási hajócsavarten­­gelyeket, ágyucsöveket tudtak megmunkálni. Az acélgyártásban uj módszereket dolgoztak ki. Feltalálták a kavaróe1?árást, A nagy széntartalau folyékony nyers­vasat farudakkal addig kavarták, mig a szén kiégett belőle és pépes tésztaszerüvé vált, amit azután kovácsoltak. Ez még hegesztett acél volt. A Bessemer acélgyártás során a folyékony nyersvason levegőt fuvat­­nak át és a szén igy kiég, a nyersvas acéllá alakul. A Thomas eljárás hasonló, ezzel a foszfor- és kéntartalmú elzászi vasércekből való nyers­vas is feldolgozható. A kén ugyanis melegtörékennyé teszi az acélt, ko­vácsoláskor törik, reped. A foszfor hidegtörékennyé teszi, az öntvény megütve széttörik. A bázikus bélésű /dolomittal kibélelt/ Thomas-kör te tűzálló bélése és salakképzője a kén s foszfor kiégésekor keletkezett oxidokat megköti. A tégelyacél gyártásmódját Huntsman 1742-ben találta fel, de óriá­si méretekre Krupp fejlesztette ki. Ezzel lehetővé vált óriási méretű acéltengelyek, ágyucsövek gyártása. A gépgyárakban halmozódó forgács, az ócskavas sokáig feldolgozha­tatlan maradt. A törtvasat - öntöttvastöredéket - beolvasztották, de az acélhulladékot, magas olvadáspontja miatt, nem tudták feldolgozni. 1864-ben a generátorgáztűzelésü Slonens-2 lar tin kemencében sikerült acél­­hulladékot feldolgozni. A rozsda oxigénje az öntöttvas szenét elvonta, a szénben gazdag öntöttvashuliadék és szénszegény acélhulladék széntar­talma kiegyenlítette egymást, jóminőségü acélt csapolhattak. A tüzelést az eltávozó füstgázok melegének felhasználásával tették gazdaságosabbá. A gőzkorszak nagy vívmánya volt a gőzturbina feltalálása. 33

Next

/
Thumbnails
Contents