Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)
A gőzkorszak
1889-ben Laval az áramló gőzt lapátkerék lapátkoszorujára vezette majd Zoelly és mások kidolgozták a “reakciós" turbinát, melyben a gőz kinetikai energiáján kivül a visszaáramló gőz reakcióereje is forgatja a kereket. Á gőzt számos lapátkeréken vezetik keresztül, mig nyomása csökken. Ma már 800 000 kilowattos gőzturbogenerátort is építenek /nálunk a legnagyobb magyar gyártmányú egység 100 000 kw-os/. A gőzgép meghódította a szárazföldi és viziutakat és uralmát hoszszu időn át változatlanul tartotta. Néhány kísérlet még ma is van az újjáélesztésére, pl. a Spilllng-féle épitőszekrény rendszerű gőzmotor. A vasút A közel másfél évszázados vasút szerepe kezd megváltozni. Amig a szárazföldi személy- és teherszállitás - nagyobb távolságokra - tisztán a vasút feladata volt, még mindig lehetett távolságokról beszélni. Ma azonban, amikor Moszkvából New Yorkba úgy lehet repülni, hogy mindig napfényt élvezhet az utas, a vasút szerepének megváltozását nem lehet tudomásul nem venni. Az USA-ban, ahol a személyforgalmat kisebb távolságokon az autó, nagyobb távolságon a repülőgép vette át, a vasút szerepe majdnem kizáróan a teherszállitás felé tolódik el. Iparvidékeken vannak olyan vonalak, amelyeken személyszállitó vonat egyáltalán nem közlekedik. A nagytávolsági "Pacific" vonalakon nagy kényelemben lehet utazni, alig néhányan utaznak, ráérős emberek, Európában még távol van ez a korszak, de a vasúti személyforgalom némileg ugyancsak lecsökkent, pedig pazar kényelemben lehet itt is utazni. A vasút évtizedei azonban nagyszerű technikai fejlődést hoztak. Nem kellett különösebb megfigyelőkészség annak felismeréséhez, hogy a sima fa- vagy vaspályán könnyebben gördülnek a jármüvek kerekei. Bányákban a csilléket már Agricola idejében is fasineken tolták vagy húzták. 1767-ben Coalbroodale-ben - ahol az első öntöttvas hid épült - megpróbáltak a fasinekre vasrudakat erősiteni. A kísérlet olyan jól sikerült, hogy a szénbányák azonnal rátértek a vasalt sinek használatára, így a csillék terhét is megnövelhették. Lóvontatásnál a terhet csak egy bizonyos mértékig lehet sinen mozgó jármüveken fokozni, mert három ló csak 2,6-szer, hat ló 3,8-szer nyolc ló együttesen 4-szer annyit teljesit, mint egy. Ezért a vontatólovak számát növelni értelmetlennek bizonyult. Gőzt járműhajtásra a francia Nicolas Joseph Cugnot tüzértiszt 1770- ben próbált felhasználni. 0 tüzérségi vontatónak szánta, mert a nehéz lövegek vontatása a rossz utakon téiviz időjén jóformán lehetetlen volt. Gépének két hengere, óriási kazánja volt; nagynyomású gőzzel működött. Az udvari és a vezérkari intrika következtében kísérleteit nem folytat« háttá, pedig a jármű érdekes. Párizsban és Bácsben a műszaki múzeumban látható, ez utóbbi helyen pontos másolata. 34
