Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)
A gőzkorszak
műszaki irodalmára. A magyarországi könyvtárakban megtalálható Jacob Leupold Theatrum machinarma cimü gyönyörű munkája. Abban a korban a könyvek elmében gyakran megtaláljuk a Theatrum - színpad - szót, amivel azt akarták kifejezni, hogy mintha színpadon mutatnának be valamit. A szellemes kifejelzés jól érzékelteti az Író módszerét is. Leupold Zwickauban született, Lipcsében halt meg. Óriási müve egy élet munkájának eredménye. Szerzője előbb kézművesnek, majd papnak készült, azután mechanikus mesterséget tanult. Sok találmánya, szerszáma, műszere volt. A 472 nagy rézmetszettel díszített könyvben mindazt megtaláljuk, amit abban a korban technikáról egyáltalán tudtak. Szélmalmok, vízimalmok, mérőeszközök stb. stb. mellett megtaláljuk a Selmecbányái "tüzesgépek" rajzát is. Sokáig minden magyar technikatörténeti tanulmány ezeket a képeket mutatta be, mint a selmeci "tüzesgépek" ábrázolását. Ma már tudjuk, hogy a szorgalmas, az egész világ kiadóival, vállalataival levelező Leupold angol gépgyári katalógusból vette a képeket. A selmeci gépek eltérnek ezektől. A selmeci gépek rajzait is megtalálták és azok most az Állami Levéltárban vannak. Említsük még meg, hogy a Z7III. század végén a legérdekesebb műszaki feladatkomplexus - az időmérés - módjait egy nem kevesebb, mint tiz kötetes munka tárgyalja. I.G. Geissler irta a világhírű Uhrmacherkunst /Órásaüvészet/ könyvet, amelynél nagyobb, szebb könyvet az órákról még nem Írtak. A régi szakmunkákat ma gondosan tanulmányozzák. A saját korukban meg nem oldható feladatok ma már az elektronika stb. segítségével megoldhatók, és Így régi ötletek segíthetik a mai feltalálót. Hégi "füves" könyvek tanulmányozása számos uj gyógyszer felfedezéséhez vezetett. A XVIII. század második felére esik a tudományos kémia kibontakozása is. A fejlődő textilipar^ üveggyártás, a fokozott loporfogyasztás a kémiai nagyipar megalapozásit, tudományos előkészítését követelt. Antoine Lavoisier /1743-1794/ az égés fogalmának tisztázásával, a viz sinalisisével, a mérleg használatának általánossá tételével, az anyag* megmaradás elvének felfedezésével megalapította a tudományos kémiát. Abban az időben dolgozott Oroszországban Mihail Lomonoszov /1711-1765/ aki hasonló sikereket ért el, bár tanulmányai nem váltak közismertté Nyugat-Európában. A textilipar és kémiai ipar szóda, sav stb. szükségletét a számos találmány nyomán kialakuló gyáripar elégítette ki. Nicolas Leblanc /1742-1806/ feltalálta a konyhasóból való szóda gyártást. Roebuck kidolgozta a kamra-kénsav gyártásának technológiáját. Ugyanakkor John Harrison /1693-1776/ angol órás feltalálta a kronométert. amivel a tengerhajózás biztonságosabbá vált, mert a földrajzi hosszúságok meghatározása becslés helyett tudományos méréssé változott. 30
