Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)

Az ujkor

Ugyancsak a késői középkor és újkor első évszázadainak technikáját mutatta be Mostir.o P^nelli Le Diverse et Artificiose Macchine 1588-ban kiadott munkájában. 2C0 finom fametszetben mutatja be a hid- és csator­­naépitkezésekét, szivattyúkat, malmokat stb. Figyelemreméltó a világhírű Jasoues Besson könyve, a "Theatrum Instrumentorun et Machinarun11, amely a gőzkor szakot megelőző technikai világ kitűnő ábrázolása. Egy olasz mérnök, Vittorio Zonca /1568-1602/ könyve, a “Nuovo Theatro di Macchine e Edificii" sajtókat, szivattyúkat, textilgépeket stb. mutat be. Az említett müvek magyarországi könyvtárakban jórészt megtalálha­tók, illetve kutatók szánára a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés kere­tében meghozathatok. A külföldről olvasásra meghozatott könyvekről mikrofilm készül, ez a magyarázata, hogy bár pl. az Egyetemi Könyvtárban számos régi stan­dard mü könyvalakban nincs meg, de mikrofilm rendelkezésre áll. Az újkor első évszázadainak találmányaihoz tartozik a távcső, mik­roszkóp és ingaóra. A távcsövet egyes adatok szerint Itáliában találták fel, majd a hol­landok kifejlesztették, onnét ismerte meg Galilei, aki azután műszert készített belőle. A Galilei-féle vagy ’’hollandus”távcső elől kétszer ho­morú, hátul kétszer domború lencséből áll, egyenes állású képet ad, lá­tómezője nagy, ezért még na is használják szinházi távcsövekben. A Fepler-féle távcső kát kétszer domború lencséből áll, fordított képet mutat, de ez csillagászati és mérnöki vizsgálatok esetén nem za­var. Forditólencsável - terresztrikus okulár - földi célra is használ­ható. A mikroszkóp holland találmány, számos feltalálót említenek a tudo­mánytörténeti müvek. A feltaláló személyénél sokkal fontosabb, hogy a mikroszkóp segítsé­gével uj ablak nyílik a természet, a mikrokozmosz, a sejtek, hajszál­erek, idegek világa felé, ugyanúgy, ahogyan a távcső megmutatja a hold­hegyeket, napfoltokat, Jupiter-holdakat, a Venus sarlóját és a Satur­­nus gyűrűjét. Az ingaórát technikai alkotássá Christian Huygens /1629-1695/ tette. Az orsójárattal kapcsolt inga már időmerő műszer. A hőmérő, a barométer, a szögmérő műszerek kialakulása ugyancsak a XVI-XVII. századra esik. Említsük meg a XVII. század nagy építészét, Vauban-t, aki az erődi­­téstechnikát és várostromot helyezte tudományos alapokra. Védelmi-táma­dási rendszere a mai katonának is tud újat mondani. 27

Next

/
Thumbnails
Contents