Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)
Az ujkor
sor került. A középkor és ókor bányászati, kohászati ismereteit egy érdekes egyéniség, Agricola. eredeti nevén Georg Bauer /1424—1555/ foglalta könyvbe. Amit a középkor technikájáról tudunk,' jórészt neki köszönhetjük. Orvosnak indult, Zvickauban görögöt tanított, pedagógiával foglalkozott, latin nyelvtankönyve is jelent meg. Nyugtalan vére nagy kulturcentrumok felé hajtja, orvosdoktori képesítést szeres és itáliai tanulmányát után előbb Zvickauban /1526/, majd nemsokára Joachimstalban telepszik meg, mint bányaorvos. Az egyetemes érdeklődésű Bauer - Agricola - figyelmét felkelti a bányászat és kohászat bonyolult, színes világa. Lejár a bányába, figyel, rajzol, jegyez. Első bányászati tárgyú könyve párbeszédes formában ad sok ismeretet. Ekkor még "szakértő"-je is van, Lorenz Beraann, akinek nevét könyveimben örökítette meg. "Bermannus sive de re metallica." A könyvében rengeteg régi bányászati szakkifejezés és bányászhagyomány leÍrása megtalálható. Agricola változatos életpályát futott meg. Az NDK-ban kiadták müveit, életútját úgyszólván napról napra felkutatták. Kevés tudós van, akiről oly sokat tudunk, mint Agricoláról. Könyvei közül bennünket ezúttal a "De re metallica" érdekel legjobban, 1556-ban jelent meg, számos kiadást megért, modern nyelvekre is lefordították. Angolra például H. Hoover, az Egyesült Államok egykori elnöke - bányamérnök - ültette át. A könyvben az érckutatás, feltárás, bányaméréstan, vizlevezetés, aknák és tárók építése, ércelőkészités, kohósitás részletes leírását olvashatjuk. 273 gyönyörű fametszet disziti. Ennél szebb kiállítású bányászati-kohászati szakmunka azóta is alig jelent meg. Talán elsőnek foglalkozott munkavédelmi kérdésekkel is. Rajzain látható például, hogy tüzvetéskor a bányász fejét fogva siet kifelé, ezzel illusztrálja a mérges gázok jelenlétét. Nem feledkezett meg a magyarországi bányákról sem. Nem tudni kitől, leveleket kapott, amelyekből jól tájékozódott a magyarországi viszonyokról. Külön kiemelte a magyarországi bányákban használt lóhajtásu háromfokozatú vizemelö müvet. Említsünk meg egy érdekes művelődéstörténeti - könyvészeti - adatot is. Agricola arcképét Johannes Sambucus 157^-oen Antwerpenben kiadott müvéből ismerjük. Sambucus azonos Zsámboki Jánossal, azzal a humanista magyar tudóssal /1531-1534/, aki Jaaus Pannonius és Bonfini munkáit sajtó alá rendezte. A "De re metallica" egyik képén Agricola önarcképét vélik felfedezni. A "De re metallica" egy részét folyóiratmallékletként magyar fordításban is megjelentették /Bányászati és kohászati lapok. Az első öt fejezet jelent meg Dr. Mihalovits János fordításában/, de a fordító 1939-ben bekövetkezett halála miatt a vállalkozás abbamaradt. Ma már uj fordítás készül a műről, melynek magyar kiadása előkészítés alatt van. 26
