Ingpen, Robert et al.: Találmányok enciklopédiája. Az emberiség történetének legjelentősebb találmányai és felfedezései (Budapest, 1996)
Szerszámok kőből és vasból
A kezdetek A legegyszerűbb szerszámgépek a kezdetleges húros és rudas esztergák voltak. Hatékonyságuk azonban annyira jó, hogy a világ egyes részein - különösen a Közel-Keleten - még ma is használják ezeket. A menetmetsző berendezések Maudsley legsikeresebb találmányai közé tartoztak. E munka megfelelő elvégzéséhez igen nagy pontosságra volt szükség: a menet-emelkedés szögét és a menet mélységét mindenütt egyformán kellett kialakítani. Maudslay gépei megfeleltek ezeknek a követelményeknek, és megnyitották az idat a gépek újabb nemzedékei előtt, amelyek a pontosan metszett csavarok nélkül nem jöhettek volna létre. Ezek a gépek aztán még nagyobb pontossággal látták el feladataikat. Henry' Maudslay Maudslay mejietmetsző esztergája a XIX. század egyik legfontosabb szerszámgépe lett - egyrészt azért, mert beváltotta a hozzá fűzött reményeket, másrészt pedig azon kiváló mérnöki elgondolások miatt, amelyek Maudslay valamennyi gépét jellemezték. Elsőként azt kell megemlítenünk, hogy ezek a gépek kizárólag fém alkatrészekből készültek, amelyeket igen pontosan állíthattak elő, és amelyek fából gyártott társaiknál sokkal nehezebben veszítették el pontosságukat kopás vagy vetemedés miatt. Másodszor, Maudslay ragaszkodott ahhoz, hogy az általa gyártott berendezések tökéletesen sík felületűek legyenek. Valamennyi munkása munkapadján volt egy tökéletesen sík felület, amelyhez hozzápróbálhatták a készülő munkadarabokat. Harmadszor, ő vezette be a keresztszánt - ez az alkatrész olyan, mint egy nyereg, amelyhez hozzáerősítik a megfelelő kést, és így azt vízszintes irányban szabadon mozgathatják a munkadarab mentén. Végül, de nem utolsósorban: Maudsley mindent szabványosított, amit csak használt. Csavarjai egységes átmérőjűek és menetemelkedésűek voltak. így a cserét nagymértékben leegyszerűsítette, ráadásul a későbbi tömeggyártás egyik legfontosabb alapelvét is alkalmazta. Ennek a részletekre fordított nagy figyelemnek persze jó oka volt, hiszen a megfelelő módon használt, nagy pontossággal elkészített szerszámgépekkel egyforma pontosságú termékeket állíthattak elő. Számos XIX. századi szerszámgép hasznossága jelentősen megnőtt, amikor hajtásukra gőzgépet kezdtek használni. Jól ismert példa erre James Nasmyth 1842-ben szabadalmaztatott gőzkalapácsa. Az efféle szerkezetek, a hozzájuk kapcsolt nagy teljesítményű és állandó hajtóberendezésekkel. a nehéz feladatokkal is gyorsan megbirkóztak. A szerszámgépek munka-megtakarító tulajdonságait jól szemlélteti a következő példa: egy öntöttvas felület kiegyengetése 1826-ban 144-szer annyi időt vett igénybe, mint 1856-ban. Ebben az évszázadban új szerszámgépek valóságos hada jelent meg. amelyek a legkülönfélébb feladatokat gépesítették. A fémlemezek gyártásához hengersorokat készítettek. Lyukasztó- és présgépeket terveztek. elsősorban a pénzérmék és érdemrendek előállításához. A fémek egyéb formára hajlítására és formázására jó néhány gép született - ráfhajlítók. kovácssajtók, huzalgyártó gépek. Ekkortájt tűntek fel a gy alugépek, a rések és hornyok metszésére alkalmas szerkezetek, a fűrész- és csiszológépek, valamint a kerékvágó és fogmaró berendezések is. A fenti hosszú, de korántsem teljes listából kiderül, hogy ezek a gépek maguk is nélkülözhetetlenek voltak egy' sor újabb gép előállításához. Az ipari forradalom tehát önmagát vitte előre. Ezek után nem is meglepő, hogy az új gépek - és különösen a század első felében megjelent úttörő jelentőségű berendezések - többsége Angliából származott, ahol az új iparosítási hullám a legerősebb volt. Angliát nemsokára úgy kezdték emlegetni. mint azt a helyet, ahol a más országokból érkező tehetséges mérnökök biztosan találnak munkát: néhányan - köztük James Nasmyth - Skóciából származtak, a Portsmouth-ban a csigagyártó berendezések tervezésén Maudslay-val együtt dolgozó Marc Isambard Brunei csaladja francia volt, az első fogmaró gépek egyikét • tervező Bodmer Svájcból érkezett. A britek eredményei az 1851-es Világkiállításon kerültek az érdeklődés középpontjába. Persze máshol is akadtak olyanok - talán kevésbe ismertek -. akik hozzájárultak ehhez a fejlődéshez. A massachusettsi Thomas Blanchard például 1818-ban másolóesztergát tervezett a puskatusok gyártásához. Eli Whitney az 1840-es években nemcsak az Egyesült Államok déli részének mezőgazdasagát teljesen átalakító gyapotmagtalanító gépet találta fel, hanem a revolveresztergát is. Ezek az eredmények már előrevetítették azt. milyen nagyra nő majd az amerikaiak szerepe a gy ártási folyamatok fejlődése térén a század későbbi részében. SZERSZÁMOK KŐBŐL ÉS VASBÓL 93
