Ingpen, Robert et al.: Találmányok enciklopédiája. Az emberiség történetének legjelentősebb találmányai és felfedezései (Budapest, 1996)

Nagyobb esély a túlélésre

NAGYOBB ESELY A TL~I.EI.ESRE Gyógynövények régen és ma .4 hagyományos gyógymódokban a világ jelentős részen fontos szerepe van a növényeknek. .4 modem tudomány sok esetben képes ezen gyógynövények hatóanyagainak az azonosítására és azok mesterséges előállítására. így e sze­rek szélesebb körben is hozzáférhetőek. Jó példa erre a csikófark (Ephedra) nevű növény. .4 kínai orvosok már több ezer­évé használják ezt a bokrocskát az ala­csony vérnyomás kezelésére, illetve az ágaiból főzött teát lázcsillapításra és a köhögés enyhítésére. .4 tudósoknak si­került kivonniuk az efedrin nevű alka­loidát ebből a növényből, s ezt a szert ma már Nyugaton is sokféleképpen alkal­mazzák - például a vérnyomás emelésére, szénanátha vagy asztma kezelésére. Nézzünk egy másik példát, a gyűszűvirág (Digitalis) esetét, amely a nyugati gyó­­gyítók egyik kedvelt növénye volt. Kiderült, hogy a gyűszűvirágban kétféle hatóanyag is van. a digo.xin és a digi­toxin. amelyeket ma gyak­ran használnak szívbeteg­ségek kezelésére. Az efedrin esetében a hatóanyagot mesterségesen is elő tudják állítani, de kivonhatják a kifejezetten e célra termesztett növényekből is. .4 gyűszű­virág hatóanyagait még mindig csak a növény megszárított leveleiből tudják kivonni. A négy testnedv *4 régi nyugati gyógy ászatban központi szerepet játszott a négy- „humor”, azaz testnedv elmélete, amelyhez a négy­­alapelemet - a levegőt, a tüzet, a vizet és a földet - vették mintául, és amelyekről azt tartották, hogy az ember jellemére és egészségére egyaránt hatással vannak. Az egyes „humorok” mind más testnedvet és tulajdonság- csoportot határoztak meg. Ha például valakiben a levegő dominált, azt vidámnak és lobbanékonynak tartották, s úgy hitték, testében sok a vér. Annál viszont, akit a víz uralt, a nyálkát tartották a legfontosabb testnedvnek, és az ilyen embert lomhának vélték. J elmagyarázat 1 Csikófark (Ephedra sinica) Piros gyűszűiirág (Digitalis purpurea) 3 LE\TGő - vértnes. vidám 4 TŰZ - ingerlékeny, hirtelen haragít 5 \1Z - közönyös, lomha 6 FÖLD - búskomor ekkoriban élt orvosok tevékenységéről, de minden bizonnyal ők is sokat tanultak a római orvosoktól. Keleti hagyományok Miközben Európa és a Közel-Kelet jelentős része a nagy nyugati civilizációk hatása alá került, az innen jóval keletebbre fekvő vidékeken az orvoslás egészen más mód­szerei kerültek előtérbe. Nézzük Kína példáját. Itt már a Kr.e. VI. századra kifej­lődött eg}' egészen más jellegű gyógyítási rendszer, amelyet még ma - több ezer év elteltével - is használnak. A kínai életfelfogás egyik fő pontja sze­rint a világot két erő. a jin és a jang uralja. A világon minden leírható a jin és a jang segítségével. A négy nedv egyensülyara tö­rekvő nyugati orvosokhoz bizonyos érte­lemben hasonlóan Kínában is ügy vélték, hogy az egészséghez nélkülözhetetlen a jin és a jang egyensúlya. A jin a nőies erő, amely sötét és rejtélyes. A jang férfias, fényes és tevéken}'. A test minden szén éről meg­állapították. jin vág}' jang-e. és azt gondol­ták. a belső és a külső erők egyaránt ha­tással lehetnek arra. hogyan alakul egy személyben a jin és a jang egyensúlya. A kínaiak hite szerint az ember egészsége megváltoztatásának egy fontos módja a csi-nek nevezett életerő testen keresztüli áramlásának a szabályozása. A jin és jang kínai jelképe Számos kínai gyógymód, köztük az akupunktúra is a esi áramlását próbálja szabályozni. A kínai orvosok a jin és a jang egyensúlyának elérése céljából gyógy­növényeket. masszázst és más kezeléseket is alkalmaztak. A kínai orvoslás holisztikus, azaz az egész testre kiterjedő - noha egy akupunktúrás pont csak egyetlen szervre van hatással, célja az egész testre kiterjedő egyensúly megteremtése. A megelőzést itt előnyösebbnek tartják, mint a baj kezelé­sét. A gyógyításnak ez a megközelítése még ma is él Kínában. Nyugaton viszont csak a legutóbbi időkben kezdett elterjedni. Későbbi módszerek A Római Birodalom bukása után a nyugati onosok semmit nem tudtak Kínáról. A gyó­gyítás továbbra is a négy nedv elmélete alapján történt. A középkorban a tudást a szerzetesek őrizték, akik elolvasták .Arisz­totelésznek és más klasszikus szerzőknek az orvoslásra vonatkozó írásait is. Ebben a korszakban a kórházak rendszerint kolos­torok fennhatósága alatt működtek, ahol szerzetesek vág} apácák dolgoztak. A középkorban azért érezhető volt némi külső, más kultúrákból beszivárgó hatás is. .Az iszlám kultúra olyan jeles szerzőkkel dicsekedhetett, mint például Avicenna, aki a Kelet és a Nyugat orvostudományára egyaránt nagy hatást gyakorolt. A klasz­­szikus kor elképzeléseinek jó részé szinten Avicenna révén vált ismertté, hiszen ö írá­saiban gyakran hivatkozott .Arisztotelészre és Galénoszra. Ott volt még a népi orvoslás is. amely­nek mindennapi gyógymódjai valószínű­leg több ezer éves múltra tekintettek visz­­sza. s még a tudományos gyógyítás megje­lenése előtti időszakból származtak. Egyik részben a jelzések rendszerén alapultak, vagyis azon az elméleten, hogy hasonló a hasonlóval gyógyítható. Ezért például a tüdőfüvet, amelynek levelei kissé tüdő alakúak, a légzoszervi panaszok kezelé­sére használták. Ez a gyógymód megle­hetősen önkényes választásnak tűnhet, ám ne feledjük, hogy mögötte sok-sok évi próbálkozás tapasztalatai húzódtak, és még ha a módszer elméleti részé hibás is volt. a szerek jelentős része valóban használt. Korunk tudománya aztán megvizsgálta a hagyományos szerek egy részét, és kivonta belőlük a hasznos hatóanyagokat. Ha megvizsgáljuk a régi kultúrák gyógy­módjait. a furcsaságok közt mindig akad néhány olyan is. amiből tanultunk, és amit még ma is alkalmazunk. Megesik, ahogy az a kínai orv oslás esetében történt, hogy egy egész gyógyászati rendszer bízómul hatá­sosnak. Néha csak általános elvekről van szó. például .Arisztotelész azon meggyőző­déséről. hogy a gyógymódot a beteg gondos megfigyelése alapján kell kiválasztani. Máskor eg}' konkrét gyógymód az. amit megőriztünk - például eg}' hagyományos gyógynövény hatóanyaga, amit ma már mesterségesen állítanak elő. és úgy hasz­nálnak a betegek gyógyítására. Ezek az ötletek és elképzelések mind a mai napig sok-sok életet mentenek meg. 69

Next

/
Thumbnails
Contents