Ingpen, Robert et al.: Találmányok enciklopédiája. Az emberiség történetének legjelentősebb találmányai és felfedezései (Budapest, 1996)

Nagyobb esély a túlélésre

NAGYOBB ES ELY A TULELESRE Búzafajták .4 Közel-Keleten előforduló vad búzafajták igen tápláló élelmet adtak ugyan, de betakarításuk és hatékony hasznosításuk nehézkes volt. Az érett kalászokból kiperegtek a szemek fez a természetes mechanizmus a magok terjedését segíti elő), és cséplésük sem volt egyszerű feladat.-4 korai földművesek felismerték, hogy a rokon változatok kereszteződnek egymással, s így néhány olyan fajta is kialakult, amelyek kalászai nem peregtek, s amelyeket jobban ki lehetett csépelni. .4 parasztok az ilyen fajtákat válogatták ki. és ezek terjedését segítették elő - például a tönkebúzáét. az alakorét és a durumbúzáét. amelyek az első földművesek leggyakrabban terjesztett gabonaféléi voltak. A legfontosabb fajok Vad fajok: Triticum searsii. T. tauschii 2 Vad. de gyűj­tött vagy tér mesztett fajok: T. boeoticum, T. dicoccoides 3 Háziasított fajok: T. monococcum (tönkebúza), T. dicoccum (alak or), T. durum (durumbúza) Jerikót az évszázadok során más városok is követték a Földközi-tenger keleti partvidékén és Anatóliában. ahol a Catal Hüyük nevű település már egészen nagy területet ellenőrzött. Mivel a mező­­gazdaság már képes volt többletélelem ter­melésére. a kézművesek specializálódhat­tak. s a szerszámoktól az edényekig egész sor különböző tárgyat állíthattak elő. E tár­gyakkal pedig már kereskedni lehetett. A Catal Hüyüknél így hasznosítón anyagok közt volt egy különösen értékes: az obszi­­dián néven ismert vulkanikus üveg. .Az ob­­szidiánt igen nagy becsben tartották, mert rendimül alkalmas volt kőmegmunkáló szer­számok előállítására, s a régészek Anatólia számos pontján találtak Catal Hüyük környékéről származó szerszámokat. A mezőgazdaság tehát elősegítette a városok kialakulását, ahol megszületett a ke­reskedelem. ami pedig lehetővé tette, hogy a városlakók a településük körül mind na­gyobb területre terjesszék ki uralmukat, s így még nagyobb mértékben irányításuk alá vonják a környezetüket. A civilizáció meg-Jellegzetes korai földműves közösség jelenése, a birodalmak születése, az embe­riség látókörének kiszélesedése - mindez szoros kapcsolatban áll a mezőgazdaság kialakulásával, de ugyanez érvényes az ember ember fölötti hatalmára is. A korai mezőgazdaság jellemzői Vajon melyek voltak azok a haszonnö­vények és -állatok, amelyek lehetővé tették az említett fejlődést? .Amint azt korábban már láttuk, a termesztett büza különböző változatainak kulcsfontosságű szerep jutott. Voltak azonban más haszonnövények is - ügy tűnik, a gondolat, hogy több külön­böző növényt termesszenek, s így ha vala­melyikkel baj történik, az ne okozzon katasztrófát - nagyon korán megszületett. A tönkebüza és az alakor mellett ezért ár­pát is termesztettek, s egyes területeken, például Szíriában, a lencse is fontos és tápláló termény volt. A tenyésztett háziállatok fajtája is nagy­mértékben függött attól, müven áüatok éltek az adott környéken. A Natúfi kultúra településeiről például gazella- és kecske­csontok kerültek elő. Ez. valamint az a tény. hogy a maradványok jelentős része kifejletlen példányoktól származik, azt su­gallja, hogy ezeket az áüatokat már csor­dában tartották. Valamikor aztán a gazelláról áttértek a kecske és juh tenyésztésére, s egy még későbbi időpontban kezdtek csak ter­jedni a mai mezőgazdaságra is jeüemző juhok, szarvasmarhák és sertések. A tellek és hüyükök számos rétegéből néha a változás folyamata is kiolvasható. Jó példa erre a Taurus-hegység déli részén lévő Cayönü Tepesi lelőhely. Mélyen, a korai rétegekben vad szarvasok, tulkok, sertések és juhok maradványaira bukkantak, s az itt talált gabona- és hüvelyesmaradványok is vad változatokból származnak. A magasab­ban lévő üjabb szinteken a maradványok többsége már a háziasított változatokhoz jobban hasonló sertésektől, juhoktól és kecskéktől származik, s innen már termesz­tett tönkebúza és hüvelyesek kerültek elő. Tökéletesítés és fejlődés A Kr.e. VE évezredre a Földközi-tenger medencéjének keleti részén a fejlődés már odáig jutott, hogy a mezőgazdaság széles körben elterjedné vált, s cserépedényeket is készítettek - ezek között egészen kiváló minőségűek is akadtak. Emellett sok terüle­ten megjelent a fémművesség is: vert réz eszközök készültek, ezért sok régész a réz görög neve után ..kalkolitikumnak’’ nevezi ezt az időszakot. A mezőgazdaságban elért eredmények ekkorra már nagyobb területen váltak is­mertté. A Balkánon, a Kaukázusnak a Fekete­tenger és a Kaszpi-tenger közé eső részén, az Iráni-fennsíkon. Türkméniában. és a Perzsa­öböltől északra elterülő Fárszban élő nepek mind nagyjából ebben az időszakban kezd­tek próbálkozni a mezőgazdasággal. Az isme­retek kelet és nyugat felé is terjedni kezd­tek. s Európa és .Ázsia mind távolabbi vidékeire jutottak el. .Az új földművesek egy része nehézsé­gekkel találta szembe magát. Irán és Türk­­ménia síkságain például túl száraz volt az éghajlat ahhoz, hogy bőséges termést re­mélhessenek. ezért itt öntözni kezdtek: a hegy ekből származó vizet a mellettük el­terülő száraz síkságokra juttatták. Lehet, hogy a mai Törökország területén fekvő Kony a­­síkságon ugyancsak alkalmaztak egyszerű öntözési módszereket. A mezőgazdaság még azokon a területe­ken is tökéletesedett, ahol már hosszú ideje ismert volt. Mezopotánúa két folyója, a Tigris és az Eufrátesz menten például csi­szolt kőkapák kezdték kiszorítani a kezdet­legesebb tűzkő-eszközöket, ahogy az em­ber a komolyabb előkészítést igénylő föl­deket is művelésbe vette. Miért jó a földművelés? Mindenki, aki valaha is elgondolkozott a mezőgazdaság megjelenésen, feltette a kér­dést, miért is következett be mindez? Végül is a vüág számos pontján az ott elok egészen a legutóbbi időkig remekül elboldogultak földművelés nélkül. Az ember képes arra, hogy alkalmazkodjék a helyben megta­lálható és könnyen összegyűjthető eleiem­hez, vagy hogy addig vándoroljon, amíg Uyen táplálékforrásra nem bukkan. Észak- Amerika síkságain például a hatalmas bö­lénycsordák kifogyhatatlannak tűnő hús­ellátást biztosítottak az ottani indiánok szá­mára. bőrükből pedig bőven elegendő ruhát tudtak készíteni. Az így élő emberek­nek nem volt szükségük arra. hogy földet műveljenek, hanem megőrizték nomád életmódjukat. 29

Next

/
Thumbnails
Contents