Ingpen, Robert et al.: Találmányok enciklopédiája. Az emberiség történetének legjelentősebb találmányai és felfedezései (Budapest, 1996)
A természet ereje
A TERMÉSZET EREJE iparában ekkor egyeduralkodó, szivattyúkat és gepeket meghajtó gőzgépek kiváltására alkalmas berendezéseket Iának bennük. s nemigen gondolták, hogy ilyen ormótlan berendezések mozgó járművek meghajtására is alkalmasak lehetnek. Persze voltak egyéb bajok is e motorokkal. A hengeren belüli robbanás begyújtása nehézségeket okozott. Egyesek elektromos szikrát használtak, mások jobbnak látták, ha a ciklus megfelelő pontján lángot vezetnek a hengerbe. .Azonban amikor már sikerült megoldani a gyújtással kapcsolatos problémákat, és csökkentették a gázfogyasztást, még akkor is nehézséget jelentett a gázellátás biztosítása. A legtöbb gyáros számára továbbra is a gőzgép jelentette a biztos erőforrást. Az olajtól a dieselig A lehetséges megoldások egyike valamiféle olajszármazék, mondjuk, a paraffinolaj üzemanyagként való alkalmazása volt. 18“3-ban például a philadelphiai Brayton és a bécsi Hock szinte egyszerre tervezett ilyen motort. Ezeket, valamint a francia Capitaine és a brit Dent, illetv e Priestman hasonló gépeit aztán a XIX. század hátralévő évtizedeiben még megpróbálták továbbfejleszteni. A legmaradandóbbnak azonban egy német mérnök. Rudolf Diesel 1892-ben szabadalmaztatott találmánya bizonyult. Diesel gondolt először arra. hogy a gyújtást a sűrítéssel is meg lehet oldani. A hengerbe levegőt engednek, majd azt összenyomják, és ezzel megnövelik a hőmérsékletét. így amikor az üzemanyagot bepréselik, az magától meggyullad. Diesel motorja ugyanazon a négyütemű működési elven alapult, mint az Otto-féle gázmotor. Itt azonban legelőször a tiszta levegőt sűríti össze a mozgó henger, s az üzemanyag-szivattyú csak ezután fecskendezi az olajat a hengerbe, ahol az a forró, összepréselt levegővel érintkezve felrobban. A Diesel-motor jelentős előrelépés volt - minden más. akkoriban gyártott motornál nagyobb hatékonysággal működött. A korai típusok nagy terjedelme és tömege nem számított, hiszen a rögzített gőzgépek szintén hatalmas és nehéz szerkezetek voltak, így aztán a Diesel-motor elterjedt, s egészen máig az egyik fő erőforrásunk maradt. Benzinmotorok Eközben más mérnökök másfajta motorok tervein dolgoztak. .Az amerikai George Brayton 18“3-ban például folyékony üzemanyaggal működő motort épített. A legnagyobb hatású eredmények azonban Németországban, egy württembergi műhelyben születtek, ahol egy mérnök újfajta motor kifejlesztésén dolgozott. A mérnököt Gottlieb Daimlemek hívták, s motorja benzinnel működött. Daimler korábban jelentős tapasztalatra tett szert a világítógázzal működő motorok terén. A Deutz-gyárban dolgozott, amelyet a gázmotorok fejlesztésében úttörő szerepet játszó Ottó és Lagen alapított az 18~0-es években, amikor az efféle berendezések iránti kereslet hirtelen megnőtt. Daimler munkatársai közé tartozott egy bizonyos Wilhelm Maybach is. akivel később egyesítették erőiket, hogy kiaknázzák a belső égésű modorbao rejlő lehetőségeket. Daimlert elsősorban eg)' olyan motor megalkotása érdekelte, amely az akkoriban használt gáz- és olajmotoroknál kisebb meretú és magasabb fordulatszámú lévén, azoknál sokkal több célra lenne használható. Maybach-kal együtt eleinte gázmotorokkal kísérleteztek, de az 1880-as évek közepén Daimler áttért a petroléterrel működő típusokra. Ez az anyag levegő jelenlétében gőzzé válik, ezért Daimler olyan szerkezetet akart tervezni, amelyben a levegő és a petroléter találkozhatnak, és létrejöhet az a robbanékony üzemanyag-levegő elegy, amely a hengerben eléghet. Ennek érdekében egy felületi porlasztót készített, amely nagyon hasonlított a Lenoir által alkalmazott szerkezethez. Röviden és egyszerűen egy fém tartályról van szó. amely a petrolétert tartalmazta. Ebben a tanalyban a folyadékfelszin fölött levegőt vezettek át. és az útközben telítődött a petroléter gőzeivel. A fő tartály fölött egy kisebb tartály is volt, amely a levegópetroléter elegy átmeneti tárolására szolgált addig, amíg a hengerben szükség nem volt rá. .Amikor a henger ciklusában a megfelelő ponthoz ért. egy csövön át szívta be az üzemanyag-keveréket. Daimler több kísérleti motort is készített, es ezek közül a harmadik bizonyult különösen sikeresnek. Fél lóerőnyi teljesítményt volt képes leadni, és 900-as percenkénti fordulatszámon működött (szemben a korabeli Otto-motorok 200-as fordulatszámával). Emellett azonban kicsi és könnyű is volt. A mérnök 1885-ben egy kerékpárhoz csatlakoztatta, s jármüvét a rákövetkező években jó néhányszor kipróbálta a környező utakon. Ez a motor nagy siker volt. Daimler azonban nem teljesen megelégedve, s még vagy tíz éven át tökéletesítgette belső égésű motorját. 1889-ben készített motorjában két henger volt. amelyek V alakban álltak, és egyazon főtengely segítségével alakították át fel-le mozgásukat forgó mozgássá. Egyszerű, de hatékony megoldás volt ez, amit mi sem bizonyít jobban, mint az eladott darabok nagy száma: e szerkezeteket rögzített és mozgó eszközként is használhatták, bár kis súlya különösen alkalmassá tette az utóbbi célra. Daimler 188"-ben eg)' négykerekű kocsira is felszerelte a motorját, ám eg)' másik úttörő megelőzte az első. valódi gépkocsi elkészítésében. Az automobil születése Ez alatt az idő alatt a mannheimi Karl Benz éppen az első kísérleteit végezte a motoros szállítóeszközökkel. Benz gázmotorokat gyártott, amelyek önmagukban nem voltak különösebben érdekesek. Ezek azonban két ütemben működtek - mivel a négyütemű motort Otto szabadalommal A négyütemű motor működése .4 Rocbas által szabadalmaztatott, és Otto által megvalósított négyütemű motor■ működése az alábbiakban foglalható össze: Az első ütemben, a szíváskor a dugattyú lefelé mozog, a szívószelep pedig kinyílik, így a robbanékony levegő-üzemanyag elegy a hengerbe szívódik. A második ütemben, a sűrítéskor a szelepek zárva vannak, a dugattyú pedig felfelé mozog, (gr a robbanóeleg et összesűríti. Ekkor egy szikra berobbantja a keveréket. íg■ a nyomás hirtelen megnő. .4 harmadik ütemben, a munkaütemben a hengerben kitáguló gázok lefelé nyomják a dugatt\'út. A negyedik ütemben, a kipufogáskor az elégett üzemanyag gázai a kipufogószelepen át távoznak a hengerből. 119
