Ingpen, Robert et al.: Találmányok enciklopédiája. Az emberiség történetének legjelentősebb találmányai és felfedezései (Budapest, 1996)
Szerszámok kőből és vasból
SZERSZÁMOK KŐBŐL ÉS VASBÓL Mondanunk sem kell, hogy nem gazdag emberekről volt szó. Ford forradalma előtt nem engedhették meg maguknak, hogy autót vásároljanak. Azzal azonban, hogy Ford a tömeggyártással jelentősen leszorította autóinak árát, megnyitotta ezt a piacot termékei előtt. Ráadásul a farmereknek tetszett, amit vetek. A szeretetteljes „Tin Lizzy”, azaz „Bádog Böske” névvel illetett jármű rendkívül hasznos és megbízható volt, s ha mégis elromlott, az alkatrészek cserélhetősége miatt a javítása pedig egyszerű. Ford megadta Amerikának azt a személyes szállítóeszközt, amire ott a legnagyobb szükség volt - mellesleg óriási vagyont szerzett. Ráadásul Ford példáját mások is követték. A T-modell rengeteget tett a gépkocsi népszerűsítéséért, így hamarosan más cégek is megkezdték az autók tömeges gyártását. Ennek az volt az egyik következménye, hogy a vállalatok egyre nagyobbak lettek, hiszen a sorozatgyártás a nagy gyárakban működött a legjobban, ahol elegendő szakembert alkalmazhattak a különféle speciális műveletek elvégzésére. így aztán számos kisebb autógyárat, például a Buickot, a Cadillac-et, és az úttörő szerepet játszó Oldsmobilet is magába olvasztotta a General Motors, amely végül még a Fordnál is nagyobbra nőtte ki magát. A szerelősort később számtalan más iparágban is alkalmazni kezdték szerte a világon. A tömeggyártás az addigi ritka kivételből hamarosan a termelés általánosan elterjedt módszerévé vált. Ez volt a termelés forradalma. Automatikus vezérlés Watt egyik legfontosabb újítása az volt, hogy a már korábban is ismert gőzgépet fordidatszám-szabályozóval látta el, amely automatikusan szabályozta a berendezés fordulatszámát. A fordulatszám-szabályozó azt a tényt használta ki, hogy a terhelés csökkenésekor a gőzgép fordulatszáma általában megnő, és viszont. A szerkezet két súllyal ellátott ingából állt, amelyek egy hüvelyen keresztül összeköttetésben álltak a gőzgép hengerébe jutó gőz mennyiségét szabályozó szeleppel. Minél gyorsabban forgott a gép, a centrifugális erő miatt amiál messzebb lendültek ki az ingák. A tengelytől egyre távolodó ingák mind lejjebb húzták a hüvelyt, amely a forgás lassulásakor aztán ismét felcsúszott. Amikor a hüvely lecsúszott, a szelep bezárult, így kevesebb gőz jutott a munkahengerbe, ha pedig a hüvely felfelé mozdult, a szelep jobban kinyílt, így a gép fordulatszáma viszonylag állandó szinten maradt. A fordulatszám-szabályozó nem Watt találmánya volt. Az ötletet valószínűleg arról a szerkezetről vette, amelyet 1788- ban vezettek be a malomkövek által kifejtett nyomás szabályozására. Watt a következő évben szerelte fel fordulatszám-szabályozóját a gőzgépre. Tisztában volt azzal, milyen nagy ennek a jelentősége, de mivel nem szabadalmaztathatta más valaki találmányát, megpróbálta annak a gőzgépen való alkalmazását titokban tartani, hogy ezzel előnyhöz jusson vetélytársaival szemben legalább addig, amíg a gőzgépére vonatkozó szabadalmi oltalom 1800-ban le nem járt. Más vezérlőberendezések A fordulatszám-szabályozó mechanikai úton oldotta meg a vezérlés kérdését. Amikor aztán az ember munkába fogta az elektromosságot, lehetősége nyílt az árammal működő vezérlőrendszerek kifejlesztésére is. Ezek közül a relé volt az egük leghasznosabb, amely egy elektromágnes segítségével nyit vagy zár eg’ másik áramkört, amikor a saját áramkörét valami megváltoztatja. A relét nagyon sok területen alkalmazták, de talán sehol nem volt annyira fontos, mint a távközlésben. A XIX. század vége felé megjelenő bonyolult telefonkapcsolótáblák nem jöhettek volna létre ilyen elektromos vezérlőrendszerek nélkül, amelyek fejlesztése nyomán az ipar számos más területén is elterjedtek ezek az eszközök. Napjainkra azonban a számítógépes, mikroáramkörös eszközök már sok területről kiszorították a korábbi mechanikus és elektromos vezérlőrendszereket. 99 A gőzszelephez futó rúd Kilendülő inga Kilendülő inga Mozgó hüvely
