Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
II. dr. Gyertyánfy Péter: Munkaviszony és szerzői jog
A jogszabály szerint a munkáltató által elért szerzői díj egy része illeti a munkavállaló szoftveralkotót, vagyis ez a munkavállaló külön díjazásának számítási alapja. Kérdés, mi tekintendő szerzői díjnak, hiszen a szoftver előállítása nem csak szellemi („szerzői”) ráfordítással, hanem jelentős költségekkel — gépidő stb. — is jár, másrészt a szoftver felhasználási szerződésekben gyakran e szellemi terméken kívül másról - dologátadásról, szolgáltatásról (például telepítés és adaptálás, leporelló, „rászervezés”) is szó van. A „mű” előállítása a szoftver mellett más műfajban is járhat igen jelentős anyagi ráfordításokkal, pl. a képzőművészetben, filmgyártásban. Mégis, ezekben az esetekben is pl. a szoborért kapott teljes vételár, a film terjesztésért kapott teljes ellenérték szerzői díj. A szobrász, a filmgyár a teljes szerzői díj után fizet jövedelemadót, nyereségadót. Ebből is látható már, és ezt a bírói gyakorlat is kifejezetten megerősítette, hogy a munkavállaló szerzőt megillető részesedés díjalapjának a szoftver felhasználási, szolgáltatási szerződésekben kikötött teljes ellenértéket kell tekinteni. A munkaviszony keretében alkotott szoftver esetében ugyanis a Szjt. Vhr. 12. §. (1) bekezdése figyelemmel van arra, hogy a szoftverszerző a művet a munkáltató eszközeinek, szellemi erőforrásainak felhasználásával, a munkáltató költségére .és kockázatára, munkabér ellenében alkotja, ezért illeti meg a munkavállalót a szerzői díjnak csupán bizonyos hányada díjként.1 Az árbevételből tehát nem vonható le a gépidő költsége, az adóteher, a bérköltségek stb. A vállalati ráfordításokat inkább a mérték, a százalékos arány megállapításánál kell figyelembe venni (erre bizonyos körben utal is a jogszabály) s így nem a díjalap, de a díjmérték munkáltatói szabályozásával kell — az alábbiak szerint — az alkotóteljesítménnyel, az ösztönzéssel és a munkahelyi bérviszonyokkal összhangban lévő díjazást kialakítani. Más kérdés természetesen, hogy ha a szerződés a szoftver mellett más szolgáltatására is irányult, ennek ellenértéke - már a szerződésben! - elkülönítendő. Saját szoftverrel való adatfeldolgozás esetén a gépidő szokásos díja (a gép bérleti díja) ugyancsak elkülöníthető, hiszen a külső megbízó, ha a szoftvert átvenné és maga futtatná, alkalmazási-futtatási költségeket nyilván nem fizetne. (Itt tehát nem a létrehozatalhoz szükséges gépidőköltség elkülönítéséről van szó!) Amennyiben a szerződés a szoftver mint szellemi alkotás felhasználási díját nem választaná el a szerződés szerinti egyéb áruk, szolgáltatások ellenértékétől, akkor ezt — a munkavállalói díjazás céljaira — belső kalkulációval kell megtenni. Ennek során a vállalat átlagos ráfordításaival, nyereség-kulcsával kell számolni. 10. A munkavállalói szerzői díj alapja 1 Pf. IV. 20417/1982., Legf. Bír. Pf. III. 20197/1985. sz. ítéletek. 37
