Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
II. dr. Gyertyánfy Péter: Munkaviszony és szerzői jog
így rendelkezik. így tehát ennek a „működési kör” korlátnak ma már semmilyen műfaj, így különösen szoftver esetében nincs jelentősége. A „működési kör” nem tévesztendő össze az annál szűkebb „feladatkörrel”, ami a szokásos, az alapító szabályok szerinti célt szolgáló ügyletkötési gyakorlatot jelenti (pl. iparvállalat — gyártmányértékesítés; kutatóintézet — kutatás-fejlesztési és publikációs szerződések stb.). Ha ez nem így lenne, vagyis a „működési” kört is ilyen szűkén értelmeznénk, értelmetlenné válnának a munkavállalói szerzői díjazásról szóló, Szjt. Vhr. 12. § .-beli szabályok. ad c): Szoftver esetében a munkavállalói jogoknak ez a korlátja sem működik. Erre a műfelhasználásra ugyanis — szemben pl. a könyvkiadással, megfilmesítéssel, színpadi előadással stb. — ma még nincsenek olyan speciális jogszabályok, amelyek a felhasználási szerződések egyes feltételeit kötelezően előírnák. A Szjt. vagy az Szjt. Vhr. „Felhasználási szerződések általános szabályai” ilyen előírást nem tartalmaznak. 5. Munkaviszony és személyhez fűződő jogok A munkáltatóra való jogátszállás elvileg nem érinti a személyhez fűződő szerzői jogokat: a szerzőkénti elismerés (névfeltüntetés) jogát, a nyilvánosságra hozatal és felhasználás jogát, a jogosulatlan megváltoztatással szembeni fellépés jogát, és az alapos okbóli visszavonás jogát. Ezek a jogok ugyanis a Szjt. 12. § (1) bekezdése értelmében át nem ruházhatók, róluk a szerző nem mondhat le. Vajon azt jelenti-e ez, hogy a munkaköri kötelezettségként készült és átvett szoftvert a munkáltató csak újabb, külön szerzői engedélyek ellenében módosíthatja, fejlesztheti tovább? Továbbá eszerint a munkavállaló-szerző az ilyen szoftvert elidegeníthetetlen személyhez fűződő joga alapján utóbb visszavonhatja, felhasználását, bár azt egyszer már átadta a munkáltatónak, mégis megtilthatja? Semmiképpen sem. A szerzői jogszabályok ezeknek a személyhez fűződő jogoknak élvezetét elvileg a munkaviszony esetén is tiszteletben tartja, de ilyenkor gyakorlásukat mégis csak bizonyos korlátokkal teszi lehetővé. Már említettük, hogy a munkáltatónak való mű - (szoftverátadás) nyilvánosságra hozatalnak, illetve ahhoz való hozzájárulásnak minősül. (Szjt. 14. §. (1) bekezdése és értelmezése.) A Szjt. Vhr. 11.. §. (3) bekezdés kimondja, hogy ha a mű felhasználásának joga a munkáltatót illeti meg a mű visszavonására irányuló szerzői nyilatkozat esetén, illetve az esetben, ha a művön a munkáltató a munkaviszonyból folyó rendelkezési és irányítási jogával élve változtat, de a szerző a változtatással nem ért egyet, a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni. Nyilvánvaló ebből, hogy a szoftver „változtatásához”, „visszavonásához” kapcsolódó személyhez fűződő szerzői jogot a munkavállaló-szerző csak azzal gyakorolhatja, hogy a nyilvánosság előtt „megtagadja” művét. A munkáltató azt tehát üzemi, üzleti szempontjai szerint módosíthatja, továbbfejlesztheti, s a megkezdett értékesítési — felhasználási folyamat megszakításától sem kell tartania. 34
