Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
II. dr. Gyertyánfy Péter: Munkaviszony és szerzői jog
A „nyilvánosság” ugyanis szerzői jogunkban mindaz a személyi kör, amely meghaladja a családiasság, baráti kapcsolatok mértékét. A „belső” felhasználás mellett a munkáltatót természetesen megilleti e jogok más, harmadik személyekre való átruházásának joga is. E tény azonban díjazási igényt önmagában nem alapoz meg. 4. A munkáltató jogainak korlátái A Szjt. a szerzői mű felhasználási jogait még munkaköri kötelezettség esetén sem ruházza korlátlanul a munkáltatóra: a) az a jogokat csak „a munkaviszony tartalma által meghatározott körben szerzi meg”, b) a munkáltató a jogokat csak „működési körén belül” gyakorolhatja, c) ha a jogok gyakorlásának leghosszabb időtartamát a jogszabály kötelezően meghatározza, „ennek elteltével a felhasználási jog a szerzőt illeti”; ugyanúgy akkor is, „ha vele a munkáltató jogszabályban megállapított idő alatt nem él”. E szabályoknak elvi, garanciális szerepük van, kifejezik, hogy a szerzői jogok alapvetően el nem idegeníthetők, csak egyes bővebb vagy szűkebb felhasználási engedélyek adhatók. Lássuk, mennyiben alkalmazandók ezek a korlátok a munkavállalói szoftverekre? ad a): Míg a többi szerzői műfajban alkotóknál a munkaviszony tartalma a sokféle lehetséges felhasználási mód közül általában csak meghatározottakra irányul (pl.: újságírónál a mű újságcikkénti, de nem kötetbeni felhasználására, tervezőknél a mű továbbfejlesztésére és háromdimenziós megvalósítására, de nem plakát vagy művészi dekorációkénti terjesztésére), addig a szoftvernél ez nem így van. A szoftver gyártási, előállítási költségei olyan jelentősek, felhasználása ma olyan sokrétű (pl. a termelésirányítástól a példányonkénti — akár oktatási célú, könyvalakban történő — terjesztéséig), hogy azt a szoftvert gyártók általában több csatornán, felhasználási móddal is hasznosítják. A szoftveralkotók és munkáltatóik ennek ismeretében kötik munkaszerződésüket, így a szoftverszerző munkaviszonyának tartalma általában — vagyis, ha a munkaszerződés kifejezetten másként nem rendelkezik - minden lehetséges szoftver felhasználási módra kiterjed. Ez a korlát tehát a szoftvernél ma nem gyakorlati. A felesleges viták elkerülése céljából mégis helyes, ha a munkáltató — eleget téve az Szjt. Vhr. 11. §. (1) bekezdése 2. mondatának —írásban, átfogóan és példákkal rögzíti, hogy a szoftverre vonatkozó felhasználási joga milyen felhasználási módokra terjed ki. Az írásbeli rögzítés munkaszerződésben, annak kiegészítésében, a szakszervezettel egyetértésben kiadott szabályzatban, kollektív szerződésben, vagy más formában is történhet. ad b): A Szjt. hatályba lépésekor polgári jogunk (1959. évi IV. tv.) még a jogi személyek célhoz kötött jogképessége alapján állott. A Polgári Törvénykönyv 1977-es módosítása alapvetően megváltoztatta a helyzetet, s a célhoz kötött, relatív jogképességből általános jogképesség lett. Ahogyan a törvénymódosítás indokolása mondja, e jogalanyok jogképessége — a kizárólag az emberhez fűződő jogügyleteken kívül — csak azokra a jogokra, kötelezettségekre nem terjed ki, amelyekről jogszabály kifejezetten 33
