Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
II. dr. Gyertyánfy Péter: Munkaviszony és szerzői jog
A Szjt. 14. § (1) bekezdése alapján a műre, így szoftverműre akkor születnek a munkáltatónak — a munkaszerződés és a Szjt. alapján — saját felhasználási jogai, ha a) annak elkészítése a szerző munkaköri kötelezettsége és b) a munkáltató a munkaviszony tartalma alapján a mű (szoftver) felhasználására jogosult. Ilyenkor a szoftver átadásával száll át a felhasználás joga és az egyúttal a „nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak is minősül’-. Mikor minősül a szoftver alkotása munkaköri kötelezettségnek? Erre csak a konkrét munkaviszony körülményei ismeretében lehet válaszolni. Egy szoftverháznál alkalmazott rendszerszervező esetében ez nyilvánvaló, de egy iparvállalati számítóközpont dolgozója esetében már vitás lehet, kivéve, ha kifejezetten szoftverfejlesztő stb. munkakörben alkalmazták. Ezért írja elő a Szjt. Vhr. 11. §. (1) bekezdése, hogy vitás esetben egyrészt a munkaszerződésből, illetve a munkakörön belül kapott szolgálati utasításból kell kiindulni, másrészt, hogy ennek rögzítése (a munkaszerződésben vagy más módon) a munkáltató feladata. Ebből következik, hogy ha vitás lehet, munkakörében alkotott-e a szoftver létrehozója, és netalán a munkaszerződés vagy más, egyetértéssel készült irat (szabályzat stb.) sem ad választ, a szoftvert olyannak kell tekinteni, amellyel csak és kizárólag az alkotója rendelkezhet. A munkaviszony tartalma alapján akkor lehet a jogátszállásra következtetni, ha éppen olyan művekről — szoftverről — van szó, amelyek létrehozása céljából alkalmazták a szerzőt. 2. Munkaköri kötelezettség és jogátszállás 3. A munkáltató felhasználási joga Az előző pontbeli feltételek megléte esetén a szoftver felhasználásának joga - a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősülő átadással — átszáll a munkáltatóra. Az előző fejezetekben láttuk, mit jelent a szoftver felhasználási joga általában, szerzői jogi értelemben. Eszerint a munkáltató a szoftvert archiválhatja, saját belső gyártási- fejlesztési célra felhasználhatja, sokszorosíthatja. A szerzői jog szempontjából már ez a „belső” felhasználás is „felhasználás”. A Szjt. Vhr. 10. §. (1) bekezdése ezt a fogalmat „a nyilvánossághoz való közvetítés folyamataként” határozza meg. A szoftver munkáltatónak való átadása már a nyilvánossághoz közvetítés lehetőségének első fázisa, eleme. A „nyilvánossághoz közvetítés” műfajonként más és más tartalmú, lásd például egy portré festménynek vagy építési tervnek a megrendelő részére való átadását, szemben a könyvkiadással. Ami a „nyilvánosságot” illeti, a szoftvernek a munkáltató részére való átadása azt jelenti, hogy az egy, a szerző számára előre nem látható, konkrétan meg nem határozható személyi kör számára válik hozzáférhetővé. 32
