Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
I. Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelmének gyakorlati kérdései: javaslatok a megoldásukra
jelenti, hogy a kijavítás, árleszállítás kötelezettsége alól csak akkor mentesülhet, ha a hiba oka a teljesítés után keletkezett. E szabály súlyosságának érzékeléséhez elegendő arra gondolni, hogy állítólag „nincs hibátlan szoftver”. 12. Szoftverfejlesztésről (alkotásról) szóló szerződések A szerző védelmét szolgálja a Szjt. 29. §. (1) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, hogy' a jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján az adott mű, tehát a szoftver elfogadásáról a felhasználó a jogszabályban megállapított határidő alatt köteles nyilatkozni és ez a határidő a Vhr. 23. §. (1) bekezdése szerint két hónap (ha a jogszabály egyes ágakra eltérően nem rendelkezik), a mű átadásától számítva. Ha a felhasználó ezen belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni. Ez a szabály nemcsak azzal védi a szerzőt, hogy az ellenérdekű fél nem húzhatja időtlen időkig nyilatkozatát és esetleg ez alatt az idő alatt például olyan rosszhiszemű magatartást is tanúsít, hogy az átvett szoftvert formailag egy kissé átdolgozva a sajátjaként forgalmazza és közli a szerzővel, hogy a munkája nem fogadható el. A védelem másik tényezője az, hogy a számítástechnika állandóan hangsúlyozott igen gyors fejlődése mellett még a jogszabályban megállapított két hónap alatt is bekövetkezhet érdekmúlás. Az pedig nem csak a megbízó-felhasználónak, hanem a szerzőnek is érdeke, hogy alkotása a lehetőség adta legrövidebb időn belül (és a lehető legtöbb példányban) piacra kerüljön. A Vhr. 23. §. (2) bekezdése még azt is tartalmazza, hogy a kijavítás végett visszaadott műnél a két hónapos határidő a kijavított mű átadásától számít. A szerző a kijavítást ok nélkül nem tagadhatja meg és ha azt határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat. Előfordulhat még az is, hogy a szerzőt felszólítják a szoftver lényegét nem érintő változtatásokra, mivel e nélkül a mű nem használható; ha ennek a szerző nem tesz eleget, a felhasználónak jogában van a szükséges változtatásokat a szerző egyetértése nélkül is végrehajtani. (Szjt. 30. §.) 13. Más szerzői műfajokra vonatkozó nevesített szerződések A Szjt. ez idő szerint külön rendelkezéseket tartalmaz például kiadói szerződésre. Annak ellenére, hogy itt a szoftvertől teljesen eltérő, más, hagyományosan kialakult műtípus szerzői jogvédelmére vonatkozó speciális jogszabályokról van szó, a jövőre vonatkozólag néhány olyan analógia meríthető lenne belőle, amely a szoftverre vonatkozó felhasználási szerződéseknél mindkét fél számára gyakorlati szempontból hasznos és előnyös lehet. Ilyen például a Vhr. 24. §-a, mely szerint hatósági rendelkezés alapján a kiadó jogai a szerző beleegyezése nélkül is átszállnak más kiadóra, ha azt feladatkörének módosulása indokolja. Ilyen eset a szoftverfelhasználás körében is előfordulhat és hasznos lenne ezt a szabályt a szoftverre is kimondani. 28
