Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
I. Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelmének gyakorlati kérdései: javaslatok a megoldásukra
tájékoztató statisztikai jellegű, a fentiekben ismertetett meghatározásait, érzékeljük, és vigyük át mindennapi gyakorlatunkba a szerzői jog követelményeit. Ide tartozó lenne egy olyan állásfoglalásunk, amely az ésszerűségnek, az eredetiségnek a követelményrendszerét — az átdolgozással szembe állítva részletesebben fejtené ki. Találkoztunk olyan véleménnyel is, amely joggal kérdezi, hogy a szoftveralkotás mihez képest, milyen mértékben legyen eredeti mű, és ez az eredetiség csak belső viszonylatban érvényesüljön, vagy világviszonylatban is, vagy esetleg csupán a munkahely keretein belül? Önként kínálkoznék a viszonylagos újdonság fogalmának adaptálása az iparjogvédelmi gyakorlatból, azonban ez még az újítások terén sem érvényesül következetesen és ugyanakkor mind a nemzetközi gyakorlattal, mind pedig a szerzői jogi elvekkel ellentétes. A sokféle műtípussal foglalkozó szerzői jog az egyéni, eredeti módon kifejtett gondolatsort, a belső és külső formát védi; a műnek tehát a világ minden más művéhez képest — e tekintetben — „eredetinek” kell lennie, „újnak” olyan értelemben, hogy azt nem már meglévő mű egészének vagy részének szolgai, vagy Csak lényegtelen eltérést mutató másolásával hozták létre. Mi marad tehát a vállalat számára? A szerző nyilatkozata és a többfokozatú zsűrizés. Valóban üdvös lenne valamilyen intézményes, a fentiek szerinti „eredetiségvizsgálat”, azonban a szerzői jog védelme alá sorolható alkotások jogkeletkeztető nyilvántartásba vételét, regisztrálását, a találmányokhoz hasonló bejelentési időponthoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását nemzetközi egyezmények egész sora, így a Berni Unió (amelynek Magyarország is tagországa) sem engedi meg; ugyanakkor gyakorlatilag sem lenne kivitelezhető. Ezeket a követelményeket sokkal inkább a felhasználási szerződésekben kell kielégíteni, nem utolsósorban azért, mert még nem jött el az ideje a nevesített számítástechnika-alkalmazási szerződések megteremtésének. 11. Szoftver-szerződések általában A gazdálkodó szervezetek, úgy tűnik, a magyar szerzői jogi törvénynek talán a felhasználási szerződésekkel foglalkozó V. fejezetét ismerik a legkevésbé. Ebből a hiányosságból, sajátosságból származik azután az, hogy számos olyan részletkérdésben kérnek a vállalatok hatósági jellegű állásfoglalást az arra illetékes szervektől, amelyekre nézve a feleknek kellett'volna megegyezniük vagy vitatkozniuk. A szerzői jogi törvény idézett fejezete ugyanis igen részletesen foglalkozik a felhasználási szerződések általános szabályaival és néhány műtípusnál már nevesített felhasználási szerződésekről is rendelkezik. Természetszerűleg nem tér ki a szoftverre vonatkozó nevesített Szerződésekre, mert a törvény és a végrehajtási rendelet megalkotása idején ezek még léteztek. A felhasználási szerződések általános szabályai ugyanis olyan élő rendelkezések, 25
