Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
I. Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelmének gyakorlati kérdései: javaslatok a megoldásukra
Más összefüggésben utaltunk már a Központi Statisztikai Hivatal kifejezetten számítástechnikai-ágazati szakmai szempontú tájékoztatójára, amely a Számítástechnika-alkalmazási Termékek Jegyzékének alkalmazásáról szól. Ez a tájékoztató elsősorban statisztikai szempontból értelmez és magyaráz, avagy határoz meg fogalmakat, azonban az ebben lerögzítettek hatályba lépésük után azonnal átmennek a szakma gyakorlatába és ezen keresztül akarva — nem akarva a joggyakorlatba is. Ennek számos oka van, ezek közül a leglényegesebb a Központi Statisztikai Hivatal elnökének az adott ágazatra kiterjedő miniszteri hatásköre és az, hogy ilyen meghatározások, definíciók, magyarázatok másutt általában vagy nem jelennek meg, vagy nincsen jogszabályi formájuk, vagy egyszerűen nem hozzáférhetők. A szóban forgó tájékoztató tehát statisztikai szempontból fejti ki a lényegében új szoftvertermék-példány fogalmát és a következőket mondja: Statisztikai szempontból a termékpéldány új, és előállítása utáni értékesítése termékértékesítésnek minősül, ha végeredményben — a tevékenység során az eddig megvolt termékpéldányokból azoktól eltérő, lényegében új számítástechnika-alkalmazási termékpéldány jön létre (átalakítás jellegű gyártás), vagy — a tevékenység során lényegében új számítástechnika-alkalmazási termékpéldány ugyan nem jön létre, azonban a folyamat kezdetén megvolt termékpéldányok mellé egy vagy több, azokkal lényegében azonos példány keletkezik (többszörözés, másolás jellegű gyártás). Azonos SZATJ termékosztályban az évszámmal ellátott változat (release), a program magasabb szintű programnyelven és az indulástól eltérő másik SZATJ osztályba sorolt termékpéldány lényegében új termékpéldánynak minősül. Szól még a tájékoztató az átalakítás esetén keletkező termékpéldány jellegéről, amelyet nem tekint lényegében új termékpéldánynak. Mindezt azért tartottuk szükségesnek megjegyezni, mert a statisztikai számbavétel és szabályai, nómenklatúrái, meghatározásai még csak említést sem tesznek arról, hogy az a bizonyos, a tevékenység során eddig megvolt termékpéldányokból történő átalakítás által létrejött, lényegében új számítástechnikai termékpéldány a tevékenység során idegen vagy saját, eddig megvolt termékpéldányokat használ-e fel. Merész hasonlattal élve, ahogyan az adózási jogszabályok nem vizsgálják, hogy az adóköteles tevékenység folytatása törvényes-e vagy illegális és csak a jövedelmet, a vagyont veszik számba, ugyanígy a statisztikai számbavétel sem számol e téren a szerzői jogi követelményekkel. A statisztikai számbavétel fenti szempontjainak alkalmazása tehát nem menti fel a vállalatokat a szerzői jogi szabályok betartásának kötelezettségétől. E munka szövegezésében többször is helyet kapott az a megállapításunk, hogy nem minden szoftvertermék tekinthető alkotásnak, de ezek bármelyike annak minősül, ha a jogszabályok alkalmazásával megfelel az eredetiség, önállóság, egyéni jelleg követelményeinek. A szerző személyhez fűződő jogai a szóban forgó alkotás létrejöttekor már fennállnak, vagyoni jogai pedig akkor válnak érzékelhetővé, amikor művét felhasználják, nyilvánosságra hozzák. Általános jótanácsunk tehát az, hogy el nem vetve a fenti 24
