Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
I. Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelmének gyakorlati kérdései: javaslatok a megoldásukra
tájékoztatni. A szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék (Szjt. 9 §. (1) bek.). A Szjt. 11. §-a szerint a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét a szerző alapos okból visszavonhatja, sőt a további felhasználást is megtilthatja. Ilyenkor azonban köteles a nyilatkozat időpontjáig a nyilatkozatból eredően bárkinél felmerült kárt megtéríteni. Nem érinti ez továbbá a munkáltató felhasználási jogait. A vagyoni jogok körében a Vhr. 10. §. (1) bekezdése tartalmazza azt az alapvető szabályt, amely szerint az Szjt. alkalmazásában a felhasználáson az a folyamat értendő, amely a művet a nyilvánossághoz közvetíti. A mindennapi nyelvben is beszélünk felhasználásról, szólunk ezzel kapcsolatban elhasználódásról vagy elhasználásról, a számítástechnikai szaknyelv meg éppenséggel a „használat” kifejezéssel él. Világos, hogy a ,/elhasználás” fogalma, szoros összefüggésben a „nyilvánosságra hozatal” fogalmával szinte minden egyes műtípusnál más és más. - Nincs szándékunkban az egyes műtípusok felhasználásának különböző jellemzőivel foglalkozni, hiszen belátható, hogy ez a jogi kifejezés mást jelent egy irodalmi mű, színdarab, filmforgatókönyv, vagy akár egy műszaki terv esetében, mint a szoftvertermékek körében. Mit jelent a szerzői jogi védelemben részesített szoftveralkotás körében a nyilvánossághoz közvetítés folyamata? Olyan visszterhes ügyletet például, mint- szoftvertermék-példányok értékesítése is;- bérbeadásuk, kölcsönzésük;- használati joguk határozott vagy határozatlan időtartamú átengedése;- anyagként történő beépítésük, akár új szoftvertermékek előállítása céljából, akár különféle ipari termékekbe; és végül- gépi adatfeldolgozási szolgáltatások, számítógéppel segített gyártásirányítás, szoftver alkalmazásával járó műszaki tervezés, kutatás, oktatás vagyis minden olyan számítástechnika-alkalmazás, amelyhez a) szoftvertermékeket vesznek igénybe és b) a szoftver használatáért mással szemben díjat számítanak fel. A ,/elhasználás” kifejezés a szerzői jog fogalomkörében nem azonos mindennapi nyelvhasználatunk tartalmával. Ha például szoftvertermék-példányokat új szoftvertermék előállítására úgy használunk fel, hogy a régit az újba illesztjük, ez teljesen analóg eset az ipari termékek körében, például az alapanyag-felhasználással. Ezt a gondolatot érvényesíti a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 7001/1986. (SK. 3.) számú irányelve a gépi adatfeldolgozási termékek és szolgáltatások önköltségszámításáról. [De ezzel elhasználódott a szoftvertermék? Szó sincs róla. Egy, esetleg az egyetlen termékpéldányát használták így fel új termék előállítására, de a fejlesztőnél feltételezhetően van még egy (esetleg több) törzs- vagy másolati példány, tehát a szoftveralkotásban megtestesült gondolat tovább él. Az egyes szoftverpéldányok, azok összessége elavulhat, bekövetkezhet erkölcsi kopásuk, sőt, adathordozóik fizikailag is elhasználódhatnak. De hiszen 16
