Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
I. Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelmének gyakorlati kérdései: javaslatok a megoldásukra
se stb. már a szerzői felhasználási jogok megszerzését feltételezi; ehhez nem elég a mű egyes példányai tulajdonjogának megszerzése. Jelenlegi számviteli szabályaink szerint a szoftvertermékek egyes példányait vagyonként kell kezelni és az egyes példányokat tulajdonosaik tartoznak állományba venni, értékelni és mérlegeikben ekként kimutatni. Az egyes példányok vagyoni értéke nyilván attól is függ majd, hogy a bennük megtestesülő szoftverre a gazdálkodó szervezet egyúttal milyen széles körű felhasználási jogokat (saját? továbbértékesítés? továbbfejlesztés joga plusz továbbértékesítés? stb.) szerzett. Más, idegen szervezet tulajdonát gondosan kell kezelni, meg kell őrizni, a számvitelben mint idegen tulajdont kell kimutatni, így a saját tulajdonú szoftvertermékeket is. Ennek a kérdésnek egy sereg finanszírozási, adózási és egyéb vonzata van, amire még kitérünk. Megjegyezzük, hogy a szerzői joggal nem védett szoftver egyes példányainak tulajdonjogi viszonyaira kizárólag a Polgári Törvénykönyv Harmadik részének, tehát a tulajdonjogi szabályoknak a rendelkezéseit kell alkalmazni. A számítástechnika-alkalmazás területén egyre gyakrabb ügylettípus a bérlet. Ezzel is valamelyest közelebb kerültünk a fejlett országok szoftver-forgalmazási gyakorlatához. A bérbeadott szoftverpéldányok tulajdonjoga, akár szerzői művek azok, akár nem, egyértelműen a bérbeadót illeti meg és a bérlő csupán a szóban forgó szoftverpéldány használati jogát szerezte meg. Ezen a jogviszonyon természetesen az sem változtat, hogy előfordulhat, hogy a bérbeadó tulajdonképpen egy mástól bérelt szoftverpéldányt adott albérletbe. Ilyen esetben van egy tulajdonos, az feltehetőleg a legelső bérbeadó és a szoftverpéldány tulajdonjoga kizárólag őt illeti meg. Jelen munkánk egy teljes (II.) fejezetet szentel a munkaviszony és a szerzői jog bonyolult kérdéscsoportjának. E pontban ennélfogva csak arra utalunk, hogy a munkaköri kötelességként készült és a munkáltatónak átadott szoftver példányai a munkáltató tulajdonát képezik. Ez független a munkavállaló-szerzőnél maradó szerzői jogoktól. Noha előfordul, hogy a munkáltató-munkavállaló kapcsolatban vitatják a szoftver termék/-mű/-példány tulajdonjogát, gyakorlati megfontolásokból is, a számviteli szabályokból is az következik, hogy az átadott szoftvert hordozó egyes példányokra a munkáltatót tekintsük tulajdonosnak. 6. A szoftver felhasználása, a nyilvánosságra hozatal, a használat és a hasznosítás. A szerzői jogi védelemben részesített szoftver alkotójának vagyoni jogai művének felhasználásával érvényesülnek: magyarán, díjazást a felhasznált szoftver alapján kap. (Szjt. 13. §. (3) bekezdés). A felhasználás tekintetében a szerzőnek azonban személyhez fűződő jogai is vannak. A Szjt. 10. ,§-a jogsértésnek minősíti a mű jogosulatlan megváltoztatását vagy felhasználását. A Vhr. 7. §. (2) bekezdés szerint a felhasználó köteles a szerzőt — kívánságára — a felhasználás módjáról és mértékéről 15
