Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)

I. Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelmének gyakorlati kérdései: javaslatok a megoldásukra

hogy a szoftver alkotójával külön szerződés készüljön, amelynek lényeges kelléke a szerzői díj összegszerűsége.

A gépi adatfeldolgozási termékek és szolgáltatások önköltségszámítási irányelveiről szóló 7001/1986. (SK. 3.) KSH. számú rendelkezés szükségesnek tartja és ajánlja a vonatkozó pénzügyminiszteri rendeletben (65/1984. (XII. 28.) PM.— ÁH. sz. rendelettel módosított 28/1978. (XI. 14.) PM-ÁH. sz. rendelet az ipari termékek és szolgáltatások önköltségszámításának rendjéről foglalt felhatalmazás alapján az egyes önköltségszámítási alapnyilvántartások vezetését, amelyek segítségével a szerzői jogi védelmet élvező szoftver (és természetesen minden egyéb szoftver is) könnyűszerrel azonosítható. Ezen alapnyilvántartások a következők:

— munkaszámrendszer;

— számítástechnikai állóeszközök működési (gép) naplója;

— számítástechnika-alkalmazási szellemi munkanapló és

— kalkulációs összesítő.

Szakmai árképzési szabályaink ma már ilyen nyilvántartások vezetését nem írják elő, viszont egyéb jogszabályi követelmények teljesítése (például befejezetlen számítástechnika-alkalmazási termékek és szolgáltatások, valamint raktárra vett számítástechnika-alkalmazási termékek értékelése) enélkül lehetetlen.

A SZATJ meghatározza az úgynevezett alkatrész-szoftver példányokat, amelyeket a legkülönbözőbb célú és rendeltetésű termékekbe építenek be. A jelenlegi felfogás szerint tehát ezek az úgynevezett beégetett stb. programok szerzői jogi védelmet élveznek és így „kicsinyben” lényegében ugyancsak valamely komplex műszaki teljesítmény egy elválaszthatatlan részének a szerzői jogi védelmi kérdését kell megvalósítani. A fenti megoldás analóg módon alkalmazható, hiszen a szerzői jogi védelem független a más címen fennálló védelemtől.

Hasonló a helyzet az ún. közepes adattechnikában használt programkártyák, mint adathordozókon lévő programok és a hozzájuk tartozó dokumentációk esetében. Tehát maga a program és a dokumentáció egyértelműen szerzői jogi védelmet élvez.

A szerzői jogi védelem a szoftver esetében is a törvény erejénél fogva, a mű megalkotásával születik, s azt nem valamilyen formai aktus — bejegyzés, letétbe helyezés stb. — keletkezteti. A jogok bizonyos külországokbani (pl. Egyesült Államok) érvényesítéséhez szükséges lehet, hogy a mű példányain a karikába zárt C betűt (copyright”) a szerző vagy a szerzői jog egyéb jogosultja — pl. a munkáltató cég nevével és az első, többszörözött példányok terjesztése útján való megjelentetésjévével feltüntessék.

Felmerül még - bár inkább elméleti mint gyakorlati probléma - az a kérdés is, hogy a szerzői jogi védelem hosszú időtartama szükségképpen nem azonos a más címen fennálló különféle jogi védelmek időtartamával. Előfordulhat tehát az is, hogy valamely ilyen komplexum, például műszer vagy készülék, szabadalmi oltalma bármilyen okból lejár, de ugyanez nem érintheti az adott szerkezetben lévő szoftver szerzői jogi védelmét.

13