Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Békés megye
fűzött adatismertetéssel az eddigi tévedéseket kívánjuk helyesbíteni azzal a további megjegyzéssel, hogy szerencsére a magyar műemlékvédelem ügyén semmiféle sérelem nem esett, mert mindkét híd méltó reprezentánsa kora építészetének, és a Menyhárt-híd, ha nem is régi, de szép és városképi jelentőségét sem lehet tagadni. NÉMET-HÍD A Német-híd a város központjának nyugati részén, a Táncsis Mihály utca — volt K. Schiffert utca — tengelyében az Élővíz-csatornát hidalja át. Észak felé a volt Németvárosba, a jelenlegi Józsefvárosba, dél felé a Kossuth térre, a volt piactérre vezet. Alapjait kivéve minden falazata téglából készült, így szegmensalakú íve, homlok- és szárnyfalai, mellvédjei is. A mellvédfalakat fedkövek takarják, amelyeket falkötővasak fognak öszsze. Mellvédjeinek felső éle vízszintes (44. kép). A híd nyílásmérete 8,53 m (4 és fél öl), teljes hossza 20 m, szélessége — mellvédek között mérve — 7,90 m (4 öl 1 láb), amelyből 5,90 m a kocsiútra és 1—1 m a kétoldali gyalogjárókra jut. A híd homlokfalai szépen tagoltak, ami művészkéz 44. kép. Német-híd, Gyula 45. kép. ízléses tagolások a Német-híd homlokzatán, Gyula közreműködésére vall. A pálya szintjében, valamint a fedkövek alsó síkjában párkány vonul végig s a mellvédfalakat középen, valamint a szárnyfalak csatlakozásainál ízléses bordák élénkítik. Bár a hídfalak vakolatlanok, a tagozatok összhatása még így is aránylag jól érvényesül (45. kép). A híd helyén 1879-ig fahíd állott. A fahíd helyére kőhíd építését 1878-ban határozta el Gyula város közgyűlése, amely erre az esztendőre a hidak fenntartására és javítására előirányzott 4000 forint hitelösszeget teljes egészében a híd átépítésére rendelte felhasználni, sőt ezenfelül felhatalmazta a polgármestert, hogy további 4000 forint kölcsönt vehessen fel a hídépítési munka végrehajtására. A hídépítés végrehajtására 1879-ben került sor. Ebben az évben az „Építészeti szakosztály” javasolta a németvárosi kőhíd felépítését, amit a közgyűlés azzal a hozzáadással fogadott el, hogy a munkálatokat házilag végeztette el, különös figyelemmel arra, hogy az „ellenőrködést” a városi mérnök és az építési szakban képzett városi számvevő látják majd el. Utóbbi, Nuszbek József, azelőtt Gyula legelső építőmesterei közé tartozott, s a hídépítés körüli érdemeit a helybeli sajtó is méltatja. A munka még ugyanabban az évben be is fejeződött. Erre utal Gyula város közgyűlésének a következő, 71
