Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Békés megye
MENYHÁRT-HÍD A Menyhárt-híd az Élővíz csatorna első hídja a várat övező park közelében. A kórház felé vezető Szent László út folytatásában áll és átvezet a görögkeleti román templom előtti térre. Homlokzati falai és boltozata betonból épültek. Egyetlen íve szegmens alakú, igen jó benyomást kelt a szépen rendezett folyóparton. Mellvédjei nincsenek, helyettük vaskorlát védi a konzolokra helyezett vasbeton gyalogjárókon közlekedő gyalogost. A konzolok kissé takarják ugyan a falazatokat, de ugyanakkor védik is őket a túlerős időjárási behatások ellen (43. kép). A híd nyílásmérete 8 m, a híd szélessége 10 m, amiből 6 m a kocsiútra, 2—2 m a gyalogjárókra esik. A homlokzatot a konzolokon kívül, faragott követ utánzó betonhézagolás élénkíti. Az érdes és sima betonfelületeknek és a mesterséges hézagoknak a hídon látható kialakítása erősen mesterkélt megoldás, melyet azonban a század elején a betonfelület egyhangú és sivár hatásának javítására kiterjedten alkalmaztak. A Menyhárt-híd helyén álló fahídnak téglából leendő újjáépítéséről a város közgyűlési jegyzőkönyveiben 1875-ben olvasunk. A téglahíd építésére ,,4000 frt 43. kép. Menyhárt-híd, Gyula lévén előirányozva, tekintve hogy az faanyagból is a szükséghez képest elég szilárdan és sokkal olcsóbban megújítható, mert a hozzávaló fa kellékek nagyobb része a város erdejéből is kikerül, ezen hídnak építése rendeltetik el, s a mérnöki számításhoz aránylag az építési költség 2000 frt-ra leszállíttatik.” A további jegyzőkönyvekből sajnos ma már nem lehet megállapítani, hogy a fenti határozat alapján milyen jellegű átépítést végeztek a hídon. Valószínűnek látszik, hogy a régi fahidat felújították, s ahhoz esetleg téglából hídfőket készítettek, ha korábban fa-hídfők voltak. Ilyen átépítésre utalhat a Békés megyei Közlöny 1879. augusztus 19-i száma, amely a Német-híd átépítésével kapcsolatos cikkében megemlíti, hogy Gyulán a városban levő fahidakat már mind korábban „konfiskálták” s helyükbe kőhidakat építettek. A hidat csak 1907-ben építették fel ilyen formában, ezt megelőzően azonban 1904-ben a város a hidat a hozzávezető két utcával együtt átadta a vármegye kezelésébe, úgyhogy a jelenlegi betonhidat már nem Gyula városa, hanem Békés vármegye építette. Az erre vonatkozó szerződést Glasner Ernő budapesti vállalkozóval 19249 Kor. 60 fill, értékben, 1907. szeptember 14-én kötötték meg. A híd a Műemlékjegyzékben M. J. jelzéssel van feltüntetve, ami tévedés, mert a Menyhárt-híd néven nyilvántartott adatok a Német-híd adataival azonosak. Ezt a tévedést Gyula városképi és műemléki vizsgálatakor követték el és a jelen könyv megjelenéséig közreadott adatközlésekben is jelentkezett. Az említett vizsgálat Gyula két hídját, éspedig a Szent László út meghosszabbításában álló Menyhárt-hidat és aTáncsics Mihály út meghosszabításában álló Német-hidat összetéveszti. Az egyik híd fényképét a másiknak helymeghatározásával s az építéstörténeti adatokat keverten adták közre. Az időközben történt adatközlések, amelyek ezt a vizsgálatot forrásmunkának tekintették, ugyancsak tévesen sorolják fel a Menyhárt-híd adatait és Menyhárt-híd felirattal a Német-híd képét mutatják be. Jelen sorokkal, valamint a Német-híd leírásához 70
