Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Békés megye
42. kép. A Kapus-híd nyugati homlokzata, Gyula napra növekedő drágaságnak tekintetéből sokkal nagyobb költségeket is okozna.” A hídépítést tehát már az infláció is nagyon sürgette. Mégis több mint fél évig tartott, amíg az építési engedély végre megérkezett. Az 1815. július 13-án érkezett leirat értelmében a híd felépítésére a házi pénztárból 16 906 forintot fordíthat a vármegye. De már a leirat megérkezte előtt ajánlatokat kértek a hídépítésre, melyek közül Nuszbeck Mihály gyulai kőműves és Bruger Ignác gyulai ácsmester ajánlatait elfogadták és őket a munka elvégzésével megbízták. A Kapus-híd megépítéséhez 100 köböl terméskövet vettek a milovai bányában és annak a helyszínre szállításához 2000 szekeret rendeltek közmunkában. A következő, 1816. évben a hídpálya feltöltésének elkészítésére rendelték ki a közmunkát, tehát az építkezés ebben az évben be is fejeződött. A Kapus-híd neve mögött bizonyára valami védelmi berendezés rejlik. Már ez is jelzi, hogy ezen a helyen ősidők óta hidat használtak az átkelésre. A XVIII. század végén fahíd áll itt, amelynek rozoga állapotát kifogásolták. 1793-ben Magyargyula városa gondoskodott a híd javításáról. Az építkezés befejezését követő évben még egy utózöngéje támadt a hídépítésnek. Nuszbeck Mihály kőművesmester bejelentette, hogy a munkabérek emelkedése során a hídépítési munkával kapcsolatosan megkárosodott. A szerződést 1815-ben kötötte meg, de a munka zömét csak 1816-ban végeztethette el, amikor a kőműves legényeknek sokkal többet kellett fizetni. Kérte a vármegyét kárának megtérítésére. A megye magáévá tette a kérelem indokolását és engedélyt kért a Helytartótanácstól, hogy Nuszbecknek a szerződés szerint járó 3204 forinton felül még 1347 forintot kifizethessen, amit a Helytartótanács meg is engedett. A Kapus-híd építésének megjelölésére tehát az 1815—16. évszámokat kell feltüntetni. Közel 80 évig teljesítette hivatását a Kapus-híd, amíg ki nem derült, hogy a város központjában a híd szélessége már nem felel meg. Az 1894. év őszén a hidat átalakították. Mellvédjeit lebontották, kocsiútjának szintjét kb. 40 cm-rel lesüllyesztették és két oldalán idomvasakból konzolokat építettek, erre a konzolsorra járdapallókat fektetnek. Az átalakítási munkálatokat N. Szabados József gyulai építőmester végzi el. A mai vasbeton gyalogjárót a régi vaskonzolokra 1932-ben helyezték rá 2700 pengő költséggel. A hídnak sem szélességi méretei, sem teherbírása ellen nem emelhető kifogás. Nem mondható azonban szerencsésnek, hogy ezen a helyen két- és nem egyvagy háromnyílású híd épült. A híd egyetlen vaskos középpillére pontosan a keskeny meder közepére esik, s a vízfolyást megosztja. Bár ez a körülmény ma már semmiféle fogható hátrányt nem jelent, hiszen a vizet nem duzzasztja, mégis a célszerűtlenség látszatát kelti. Ezért ebből a szempontból sajnálnunk kell, hogy nem Stednei Péter háromnyílású alternatív terve került kivitelre. Igaz viszont, hogy akkor meg hiába keresnénk 12 méter nyílású régi hidat Magyarországon (41. kép). A híd a helyes méretekkel szerepel a Békés vármegyei utak és hidak 1837. évi összeírásában, a következőképpen: „Gyula város közepén a Kapus nagy hídja, mely egészen téglából két bóthajtásra van készülve, 20 öl hosszú, 4 öl széles, jó állapotban van.” 69
