Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Békés megye
mérőnek kellett végrehajtania. Nevezettek a rájuk bízott feladatokat el is végezték. A főszolgabíró kijelölte a hídépítés időtartamára az országút elterelő útvonalát és felszólította Magyargyulát és Németgyulát, hogy az érintett utcákat hozzák rendbe, hogy a közlekedésben ne legyen fennakadás. A földmérő a szükséges kövek biztosítására Printz József radnai kőfaragómesterrel kötött megállapodást 3279 forint végösszeggel. A következő, 1811. évben a szeptember 7-i közgyűlésen a főszolgabíró bejelentette, hogy a hídépítéshez szükséges anyagok együtt vannak, így a munkálatokat meg lehet kezdeni. Minthogy azonban a főhatósági engedély még nem érkezett meg, de egyébként is az építési évadból már csak kevés idő volt hátra, a közgyűlés úgy döntött, hogy az építkezés megkezdését a jövő évre halasztja és a meglevő, de már életveszélyes állapotban levő fahídon a legszükségesebb javításokat elvégezteti. A Helytartótanács engedélye az 1811. év végén megérkezett. A megyei mérnök személyében időközben változás történt. Vertich József lemondott és utóda Stednei Péter nem értett egyet az Építési Főigazgatóságon készült tervvel. Ezért új tervet készített, amely három nyílású boltozat. Ezt a vármegye felküldte jóváhagyásra a Helytartótanácsnak. Mire a Helytartótanácstól megérkezett a válaszirat, Stednei Péter már meghalt. így utóda Bodoky Mihály tudomásul vette, hogy a háromnyílású híd tervét a főhatóság nem engedélyezte. Tekintettel a hídépítés sürgősségére, 1812. június 21-én a vármegye közgyűlése arra utasította a földmérőt, hogy mihelyt a vízállás az építkezést lehetővé teszi, fogjanak hozzá az építkezéshez, a főhatóság jóváhagyásának reményében. Közben az Építési Főigazgatóság kívánságára felterjesztették az építés engedély elbírálásához szükséges, még hiányzó adatokat. Az Építési Főigazgatóságon az építkezés megkezdésére vonatkozó bejelentés élénk visszatetszést keltett, s az 1812. december 1 -i válaszirat kiemeli, hogy „a nemes vármegye önkényes eljárásáért felelősséggel tartozik” 41. kép. A gyulai Kapus-híd megrepedt középpillére (dass das Lobi. Comitat wegen seines eigenmächtigen Verfahrens verantwortlich sei). Az ügy azonban nem vert nagyobb hullámokat, mert a magas vízállás csak későn szűnt meg, s a munkálatokat nem kezdték el. Az egész következő év is eltelt anélkül, hogy az építkezést megkezdhették volna. De ez alatt az idő alatt végre tisztázódhattak az Építési Főigazgatóság kívánságai és így Bodoky Mihály földmérő 1814. január 28-án olyan tervet küldhetett fel a Helytartótanácshoz, amely ellen már nem lehetett kifogást tenni. A költségvetést ugyanazon év decemberében küldték fel és a kísérő iratban ismét rámutattak arra, hogy ,,a mostani fahíd már végső romlásban lévén az építésnek további halasztásából a publikumra nemcsak nagy baj származna, hanem a szerfelett való és napról-68
