Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Budapest főváros
297. kép. Pest-Buda közötti hajóhíd (íves) 1819 //„S/ /is 298. kép. Pest-Buda közötti hajóhíd (íves) 1821 szükségességét azzal indokolták, hogy a közlekedésnek akkor sem szabad szünetelnie, ha az egyetlen hajóhíd használatában valamely akadály jelentkezik. A két város ez ellen magától érthetően tiltakozott. Pest város kiszámította, hogy az újabb hajóhíd felállítása 17 000 forintjába kerülne, annak évi karbantartása pedig 1505 forintba, ami olyan hatalmas összeg, amelyet erre a célra Pest város nem képes áldozni. Ezzel azntán el is csitultak a második hajóhídra vonatkozó igények, s 1795-ben a hajóhíd haszonbérbe adására újból árlejtést tűztek ki. Ezzel szemben az 1790. évi országgyűlésre érkező követek számára repülőhidat helyeztek üzembe, amely az országgyűlés tartama alatt a hajóhídtól északra, 300 öl távolságban kitűzött átkelőhelyen bonyolította le a forgalmat. Az úszótag terveit az Országos Levéltár őrzi. Képét bemutatjuk. A terven olvasható német nyelvű leírás szerint a tartókötél 400 öl hosszú volt a horgonyig. A horgonyok a plébániatemplommal szemben voltak, a kötelet 15 ladik tartotta. Pesten 11 járom és 10 mező, Budán 5 járom és 4 mező alkotta a kikötőhidat. A repülőhíd építése 6255 forint 14 kr-ba került (293—294. kép). A XVIII. század végén létesült hajóhíd külső megjelenése, szerkezet és üzem tekintetében méltó utóda volt török kori elődjének. Erről tanúskodnak azok a leírások, amelyek a híd fennállása idején kerültek kiadásra. Túlzás lenne ezekből a leírásokból számos idézetet közzétenni, ezért csupán egyet említünk meg ezek közül, mégpedig azt, amelyet Schemer! osztrák útügyi igazgató tankönyvnek számító, 1807-ben kiadott munkájában a hajóhíd definíciója és általános ismertetése után a Pest-Buda közötti hajóhídról ír: ,,A legszebb és leglátványosabb a hajóhidak közül az, amelyet Pest és Buda között építettek a Dunán át. Ezen a hídon éjjel nappal szabad az átkelés és abból csupán a hajók áthaladásakor nyitnak meg egy rövidke darabot kis időre.” Ez az idézet annál inkább figyelemre méltó, mert tapasztalatokban gazdag és világot járt ember írta, aki méghozzá nem is volt magyar, ennélfogva elfogultsággal nem vádolható. De meggyőznek bennünket a pest-budai hajóhíd szépségéről és impozáns voltáról a korabeli ábrázolások is. Látjuk ezekről, hogy a hidat a legegyszerűbb formák jellemezték, mellőzve mindenféle cicomát és áldíszítést. A híd mentén négy helyen elhelyezett szoborfülkék kellemes ritmust vittek bele az egyébként egyhangúan 251
