Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Budapest főváros
296. kép. Pest-Buda közötti hajóhíd (íves) 1821 és térképek egy része ívesnek, más része egyenesnek tünteti fel. Ha megvizsgáljuk ezeknek az ábrázolásoknak keletkezési idejét, fény derül arra, hogy a hajóhidat 1825—27 között „egyenesítették ki”. Franz Schams 1821-ben adta ki Vollständige Beschreibung der kgl. freien Haupt Stadt Ofen in Ungarn c. könyvét. Ennek kezdőlapja Buda látképét ábrázolja az íves hajóhíddal. Ugyancsak íves a hajóhíd Jakob Alt 1821-ben készült, de 1826-ban kiadott kőnyomatán, Hild János 1805-ben készített térképén, mely a Lipótváros szabályozási tervét ábrázolja, továbbá Fide olajfestményén, melyet alkotója 1819-ben festett meg, valamint több korabeli céhlevélen, így az ácsokén is (295—298. kép). Azok az ábrázolások, amelyek a hajóhidat egyenes vonalúnak szemléltetik, mind későbbi időből valók. Legkorábbi ezek közül Szentgyörgyi olajfestménye 1827-ből, (299. kép) továbbá Dorfinger J. A.Wegweiser für Fremde und Einheimische durch ...Pesth c. könyvéhez mellékelt térkép (Trattner, 1827). Palugyai is megemlíti a híd kétféle alakját s azt, hogy az íveshíd 46—47, az egyenes híd 43 hajón állott. O a híd kiegyenesítésének idejét — tévesen — későbbre, „e század 4-ik évtizede kezdete táján” tételezi fel, hosszát ugyancsak 222 öl, szélességét pedig 4 öl 6 láb mérettel adja meg. A hajóhíd létesítésének 1767. évi időpontja összhangban van azzal a ténnyel is, hogy a hídvámtarifára vonatkozó szabályrendelet megalkotásának éve ugyancsak 1767. A hajóhíd létesítését követő első időben a két város kezelésében állott. Később — megfelelve az akkori általános gyakorlatnak — a hídon a vámszedés jogát haszonbérlet útján hasznosították. A Pest-Buda közötti hajóhíd első haszonbérlői Pest város részéről Király, Buda város részéről Kaszics nevű egyének voltak. Később — 1777-ben — Tóth Ferenc és társai vették haszonbérbe a hídvámszedés jogát. A haszonbér összegére — Palugyay könyvének adatait is felhasználva — a következő évekről van feljegyzésünk: 1777-től évi 16 150 forint, 1821-től évi 21 000 forint, 1831-től évi 22 900 forint, 1845-től évi 40 240 forint. Ezekből a számadatokból a forgalom jelentős mértékű emelkedésére lehet következtetni. Érdekes epizód a hajóhíd életében, hogy a XVIII. század végén a dunai közlekedés megnövekedésének következményeként a kormány elérkezettnek vélte az időt arra, hogy a két várost még egy hajóhíd létesítésére és fenntartására szorítsa. A második hajóhíd 250 295. kép. Pest-Buda közötti hajóhíd XVII. sz. ábrázolásban
