Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)

Hídleírások - Budapest főváros

293. kép. Pest-Buda közötti repülőhíd terve. Országos Levéltár

úszótestre szerelt, s emberekkel sűrűn megrakott komp (repülőhíd), amely a meder közepén egymástól másfél-két csónakhossznyira levő csónakok által hordott, s a meder tengelyében lehorgonyzott tartókötélhez van erősítve (294. kép).

A XVIII. század végén bekövetkezett gazdasági fellendülés a két város közötti kereskedelmi forgalmat nagyon megnövelte, úgyhogy egyre sürgősebb szükségként jelentkezett a török világból emlékként fennmaradt hajóhídnak mielőbbi visszaállítása. A két város a hajóhidat minden valószínűség szerint nem egyszerre, hanem több éves beruházásként, részletekben valósította meg oly módon, hogy a parthoz kötött kikötőhíd hosszát egyre jobban növelte, az átkelésnek komppal — repülőhíddal — elvégzendő részét pedig ezáltal állandóan csökkentette. Végül is 1767-ben létrejött a két partot összekötő hajóhíd „a mai rudas fördő közelében" de „csakhamar az innen elnevezett ó híd utcza ellenes tájra hozatott fel, melly utcza akkoron Pestnek észak felé legszélsőbb utczája volt.” Az említett utca a mai Türr István utca. Ez a leírás ifj. Palugyai Imre Buda és Pest szabad királyi városok leírása c. könyvében jelent meg és valószínűleg Patisz előbb említett könyvét használta forrásul, amelyre a jelen összeállítás is támaszkodik.

„Az 1767. évben Pest és Buda között ismét hajóhíd épült, a Kishíd utca vonalában” — írja ez a forrásmű — „Jelenlegi helyére a hidat 1788-ban helyezték át. Korábban a híd 46—47 hajón állott és félkör alakú volt, jelenleg 43 hajón áll és egyenes vonalú. Hossza 222 öl és 6 láb. A híd a két városnak, Pestnek és Budának közös tulajdona.” A hídnak a forrásműben említett „jelenlegi helye” a mai Deák Ferenc utca meghosszabbításában van, amely abban az időben a Nagy híd utca nevet viselte.

Patisz könyvének állításait a korabeli ábrázolások rendre igazolják. A hajóhidat a festmények, metszetek

294. kép. Pest-Buda közötti repülőhíd képe, 1740

249