Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Budapest főváros
3-or. Mivel igen előre látom, hogy a pénztárból kifizettetni rendelt sommák mellyek már igen nagy részben a mesterembereknek és anyagokért ki is szolgáltattak, intézkedésre is a fentebb általam kiküldetni kért urakat utasítani alázatosan véleményezem.” Felhívjuk a figyelmet a jelentés bevezetésére, amely szerint a híd a Zala vizének mellékmedrén épül. Abban az időben tehát ez a híd volt az ártéri híd és nyilván a jelenlegi ártéri híd alatt volt a főmeder. De végül is befejeződtek a munkálatok. Készen állott a híd. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy Tolnay Károly főszolgabíró 1846. novemberében beterjesztette a zárszámadást a szentgróti hídépítésről. Beterjesztette a még ki nem fizetett számlákat és a maradványként meglevő 320 forint 8 krajcárt. A közgyűlés a számadásokat átvizsgálásra kiadta a főszámvevőnek azzal a meghagyással, hogy azokat vizsgálja át a még ki nem fizetett „árjegyzékekkel” együtt és ellenőrizze Laskay építési biztos eltöltött napjainak összegezését. Fenti megállapítások a vármegyei közgyűlés jegyzőkönyveiből voltak kiszűrhetők. Ismereteinket ezenkívül a híd számadási irataiból lehetne kiegészíteni, ha azok előkerülnek. A híd pillérén látható évszámvésés a fentiek szerint a híd elkészültének évszámát jelzi. A hídépítés 1844- ben kezdődött, a híd építésének idejét tehát helyesen kettős évszámmal jelezhetjük: épült 1844—46. A hidat a második világháború végén fel akarták robbantani, de Hatamov törzsőrmester, hős szovjet katona élete feláldozásával megmentette a pusztulástól. Nevét a hídon emléktábla hirdeti. BUDAPEST FŐVÁROS Magyarország fővárosa fiatal világváros, amelyről méltán állítják, hogy szinte máról holnapra nőtt ki a földből. Ókori elődjét, Aquincumot régen eltemette a feledés homályaésa középkori Budának is— Berzsenyi szavaival —csak „rongált tornyait” örököltük. Az újkor lázas üteme mindent elsöpört, ami az építés útjában állott. Feledés, pusztulás, bontás mindenfelé, de az újkori Budapestről, a régi Pest-Budáról levéltáraink és múzeumaink gazdag kép- és iratanyagot őriztek meg, amelyben bőségesen szerepelnek a dunai átkelésekre vonatkozó adatok. Egyes leírásokban a kisebb vízfolyások hídjairól is találhatók feljegyzések és utalások, bár ezek jelentősége nyilvánvalóan alárendeltebb. Mindezeket az adatokat, amelyeket a továbbiakban ismertetünk, felhasználhatjuk a régi hidakra vonatkozó ismereteink kiegészítésére. ARANYHEGYI-ÁROK HÍDJA A fővárosból Dorog—Komárom—Győr—Bécs felé vezető 10. sz. főközlekedési út a Budapest—Esztergom vasútvonalat az Óbudai Temető külső végénél keresztezi, s a vasútvonallal párhuzamosan folyó Aranyhegyi árkot modern vasbetonhíddal íveli át. Amikor a hidat 1940 körül megépítették, az úton kisebb útvonalkorrekciót is végeztek, úgyhogy az új híd közvetlenül a régi híd mellé került. Az építkezés befejezésekor szerencsére nem bontották el a régi hidat, úgyhogy az csaknem sértetlenül ma is a helyén áll. Csupán a keleti homlokzatának egyik sarkát kellett kissé megbontani, mert az új hídhoz túl közel volt (283. kép). A régi híd kismértékben ferde, egynyílású faragott kő.boltozat, ferdén mérve 8,80 m nyílással. Szélessége 239
