Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Budapest főváros
283. kép. Faragottkő ívhíd a Bécsi úton, Budapest 284. kép. Homlokzatrészlet a Bécsi úti ívhídon, Budapest 11,38 m, pontosan 6 öl. A boltív szegmens alakú, negyedkört alkot. A teherviselő szerkezet aránylag ép állapotban van. A szokásosnál lényegesen nagyobb méretű faragott köveken, amelyek a boltozatot alkotják, sok helyen látni kőfaragójeleket. Az épen maradt nyugati homlokfalon a boltívet 25 kő alkotja, amelyek között van 1,20 m hosszú darab is (284. kép). A híd építésének története feltáratlan. A Pest vármegyei utak és hidak 1832. évi összeírásában a híd a helyes méretekkel fel van véve. A kimutatás a pilisi járásban 6 fahidat és 13 kőhidat sorol fel, köztük négyet a Buda és Pilisvörösvár közötti útszakaszon. Ez utóbbiak között elsőnek említi a szóbanforgó hidat 4 öl 3 láb mérettel (8,55 m). A másik három híd mérete egy öl alatt van. A híd építésének időpontja a XVIII. század elejére tehető. ÖRDÖGÁROK HÍDJAI A Várhegy, a Gellérthegy és a Naphegy közötti mélyebb fekvésű területet az Ördögárok szeli át, amely a Hűvösvölgyben ered és a Budai hegyvidék csapadékvizeit szállítja a Dunába. Ma az Ördögárok több kilométer hosszon zárt szelvényben halad, de valamikor régen éppen olyan patak volt, mint bármely másik torrens jellegű vízfolyás: száraz időben éppen csak hogy csergedezett vagy ki is apadt, nagy víz idején pedig kiáradt és elöntötte a környezetét. A rakoncátlan patakot több helyen keresztezték hidak. Ilyen híd romjait láthatjuk az Árok utcában, a Kereszt utca sarkától észak felé a Naphegy felőli oldalon. Itt a járda kissé elszakad az úttesttől és kikerüli 285. kép. A tabáni Ördögárok hídrom, Budapest 240
