Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Zala megye
amelynek a híd szélessége és 12 tonna teherbírása ez idő szerint megfelel. A híd helyén a XVIII. század végén még fahíd állott. A század végén vetődött fel először ehelyütt kőhíd építésének gondolata. Zala vármegye közgyűlése 1795- ben csakúgy, mint minden más évben, megkapta a Helytartótanács figyelmeztetését ,,a felolvadott hó és esőnek mostohasági miatt megh romladozott utaknak megh igazittását, az után jó karban tartását...” illetően. Az ezzel kapcsolatos intézkedésbe ebben az évben belevették — a járási főszolgabíráknak szóló utasításon kívül, hogy ,,a Szent Gróti hidakat pedigh Győri földmérő meg tekéntvén, ha ezeket köbül felállíttani lehet, e vélekedését a jövő gyülekezetre bé adandja.” A földmérő a javaslatot és „rajzolatot” beterjesztette és annak nyomán a közgyűlés arra utasította Hertelendy József főszolgabírót, hogy rendeléseit megtegye s a materiálék megszerzésében az uradalommal egyetértsen. Ebben az időben szokásban volt, hogy a vármegye a hídépítésben érdekelt földesúr segítségét is igénybe vette. A nagyobb uradalmak — jelen esetben nyilvánvalóan a zalaszentgróti Károlyi uradalom — rendszerint megengedték, hogy a fát vagy a követ az uradalom területén termeljék ki. Azt az esetleges kétséget, hogy Győri földmérő esetleg fahíd tervét terjesztette volna elő, megcáfolja a következő év áprilisában tartott közgyűlés határozata, amelynek jegyzőkönyve megemlíti, hogy „Rancz János kőművesmester által bé adott jegyzés szerint Szent Gróti Híd Köbül építtetni rendeltetik és az bé adott projectum helyben hagyatik.” A hídépítés azonban még nem indult meg. Közel negyven éves szünet következett. A szünet okát keresve leginkább a francia forradalom által teremtett feszült helyzetet hozhatjuk fel indokolásul, bár erre — a dolgok természeténél fogva — írásos hivatkozás nem található. Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a XIX. század második évtizedét magában foglaló és azt néhány évvel megelőző időszakban a feszült politikai helyzeten túlmenően a gazdasági helyzet 280. kép. Pillérrészlet a zalaszentgróti Zala-hídon bizonytalansága s a gyakori inflációk is alkalmatlanná tették az időt nagyobb távlatú beruházások lebonyolítására. A Zalaszentgróti Zala-híd építésének ügye tehát negyven évig pihent. Csak 1834-ben vetődött fel újból a hídépítés kérdése. Ebben az évben fahíd tervét mutatták be a közgyűlésnek, amely elfogadta azt, s jóváhagyásra a Helytartótanácshoz felterjesztette. Ugyanakkor utasította a járási főszolgabírót, hogy a hídépítéshez szükséges faanyagot szerezze be és szállíttassa a helyszínre. A Helytartótanács kikérte az Építési Főigazgatóság véleményét, amelyet az 108. sz. alatt az 1834. évben intézett el. Az intézkedés szövegét nem ismerjük, mert 236
